A j�vend�l�s egy bizonyos esem�ny j�v�beni bek�vetkez�s�re vonatkoz� kijelent�s vagy �ll�t�s. Egy ilyen kijelent�s val�s�gtartalma szerint lehet tudom�nyos vagy tudom�nytalan �s az �ltal�nos sz�haszn�latban k�rnyezet�nek megfelel�en k�l�nb�z� elnevez�sek haszn�latosak. Ilyenek a tudom�nyos elm�letek, paradigm�k, felt�telez�sek, hipot�zisek, el�rejelz�sek, j�v�kutat�s, v�lem�nykutat�s, stb az egyik oldalon, s divin�ci�, j�sl�s, pr�f�cia, j�vend�mond�s a m�sik oldalon.

A j�vend�l�s maga alapvet� emberi sz�ks�gletk�nt jelentkezik az emberis�g tudat�nak kifejl�d�se �ta. A t�rid� negyedik dimenzi�ja egyir�ny�s�g�b�l val� kit�r�s v�gya jelenti e sz�ks�glet alapj�t. A t�rt�nelem sor�n minden civiliz�ci�ban az adott kornak �s egy k�z�ss�g kult�r�j�nak megfelel� m�dszerek alakultak ki a jelen �s j�v� k�z�tti f�tyol fellebbent�s�re. A kor�bbi szent emberek, sarlat�nok �s j�sok hely�t modern korunkban a tud�sok vett�k �t. A kor�bbi �ltal�nosba vetett hit helyett a r�szlet �rtelm�re val� hivatkoz�s sok esetben csup�n biztons�g�rzet�nket jav�tja, a j�v� nagy k�p�be ill� t�nyleges eredm�nyek felmutat�sa helyett. (P�ld�ul, az a t�ny, hogy �vtizedes k�ldet�sre tudunk �rhaj�kat k�ldeni t�voli bolyg�k tanulm�nyoz�s�ra, mit tud mondani arr�l, hogy id�k�z�kben nem robbantjuk-e fel magunkat valami ideol�gia alapj�n?)

Megjegyzend�, hogy a j�vend�l�s igazs�gtartalma (az hogy egy adott j�vend�l�s t�nylegesen bek�vetkezik-e vagy sem) nem sz�ks�gszer�en k�vetkezik tudom�nyos, vagy tudom�nytalan mivolt�b�l, s m�g k�rnyezet�b�l sem, azt csup�n ut�lagos megfigyel�s d�ntheti el.

Adatok, vagy k�vethet� gondolatmenet hi�ny�ban az el�rejelz�s tudom�nytalannak tekintend�.

A j�vend�mond�s l�t�nek elfogad�sa felt�telezteti a j�sl�sban h�v�kkel, hogy a j�v� a m�ltbeli t�rt�n�sek – ha tetszik – tetteink k�vetkezm�nye, azaz egy�nre jellemz� sorsunk van, amir�l t�l�nk magasabrend� er�k, (f�ny)l�nyek(?), Isten(?) tud, �s amelyeket ezek k�z�lni is sz�nd�koznak vel�nk. Ma m�r biztosan �ll�tja a tudom�ny, hogy az id� nem egy line�ris fogalom.

A j�sl�s fajt�i

Dodona (Kr. e. V. sz�zad k�r�l): Az epeirosi Dodon�ban, Zeus Dodonaios (Pelasgios) �s feles�ge, Di�ne adt�k a j�slatokat az embereknek. A dodonai kultusz papjai (Selloi) soha nem most�k le a l�bukr�l a port �s a f�ld�n aludtak, mert �gy akart�k kifejezni a kapcsolatukat a f�ldany�val. Ugyanis a f�ldistenn� adta a j�slatokat. A papn�k neve a pelaid�szek volt ami a g�r�g galamb sz�b�l sz�rmazott. A dodonai kultuszokban gyakran tal�lni galamb �br�zol�sokat.

A j�shely k�z�ppontj�ban egy t�lgyfa �llt. Az emberek a k�r�s�ket egy bronzlemezre v�sve adt�k be a j�sd�nak, ahol a papok a szent t�lgyfa susog�sa alapj�n v�laszoltak neki.

Delphoi a f�ldb�l ki�raml� g�zok hat�s�ra a papn� (P�thia) hallucin�ci�iban l�tta meg a k�rdez� emberek sors�t, �s felelt k�rd�seikre.