|
A boszorkny (mskppen boszorka) a nphit szerint olyan n, aki termszetfeletti, dmoni kpessgekkel rendelkezik, s rosszat, betegsget, pusztulst hoz. A hasonl felttelezett kpessgekkel rendelkez frfiakat boszorknymesternek neveztk.
A modern korban a boszorkny fogalom gyakran pozitv rtelemben hasznlatos s a ni nem gyessgt, illetve okossgt jellemzi – de negatv rtelemben is elfordul, gonosz mdon viselked vagy intrikus nk szidalmazsra.
A gonosz, rt lnyekben val hit egyids az emberisggel. Ennek a hitvilgnak az egyik szereplje a romlott, borzaszt, vasorr, rt hatalm boszorkny. Ahogy a keresztnysg elterjedt, a boszorknyt az ltalban vett Gonosz szolglja helyett a Stn szolgljnak tartottk, akivel fertelmes paktumot kttt az emberisg megrontsra. Az Eurpban lassanknt elterjed babona a 15. szzadra tmeges boszorknyldzss fajult s a mglykon ezrvel gtek el a "Stn szereti".
A boszorknyoknak a kzpkorban ltalban kt fajtjt klnbztettk meg, amelyeket a latin nyelv kt eltr szavval jelltek:
a striga „seprs boszorkny” – a keresztnysg felvtele eltti idk bbjosa, varzslnje, aki a hiedelem szerint klnbz llatok alakjt tudta felvenni
- a malefica (nnem), ritkbban maleficus (hmnem) – jelentse „ront”, „rt”, ez a tulajdonkppeni ni boszorkny, illetve frfi boszorknymester, vagyis a "succubus" s az "incubus".
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
