A boszork�ny (m�sk�ppen boszorka) a n�phit szerint olyan n�, aki term�szetfeletti, d�moni k�pess�gekkel rendelkezik, �s rosszat, betegs�get, pusztul�st hoz. A hasonl� felt�telezett k�pess�gekkel rendelkez� f�rfiakat boszork�nymesternek nevezt�k.

A modern korban a boszork�ny fogalom gyakran pozit�v �rtelemben haszn�latos �s a n�i nem �gyess�g�t, illetve okoss�g�t jellemzi – de negat�v �rtelemben is el�fordul, gonosz m�don viselked� vagy intrikus n�k szidalmaz�s�ra.

A gonosz, �rt� l�nyekben val� hit egyid�s az emberis�ggel. Ennek a hitvil�gnak az egyik szerepl�je a romlott, borzaszt�, vasorr�, �rt� hatalm� boszork�ny. Ahogy a kereszt�nys�g elterjedt, a boszork�nyt az �ltal�ban vett Gonosz szolg�l�ja helyett a S�t�n szolg�l�j�nak tartott�k, akivel fertelmes paktumot k�t�tt az emberis�g megront�s�ra. Az Eur�p�ban lassank�nt elterjed� babona a 15. sz�zadra t�meges boszork�ny�ld�z�ss� fajult �s a m�gly�kon ezr�vel �gtek el a "S�t�n szeret�i".

A boszork�nyoknak a k�z�pkorban �ltal�ban k�t fajt�j�t k�l�nb�ztett�k meg, amelyeket a latin nyelv k�t elt�r� szav�val jel�ltek:

a striga „sepr�s boszork�ny” – � a kereszt�nys�g felv�tele el�tti id�k b�b�josa, var�zsl�n�je, aki a hiedelem szerint k�l�nb�z� �llatok alakj�t tudta felvenni

 

• a malefica (n�nem), ritk�bban maleficus (h�mnem) – jelent�se „ront�”, „�rt�”, ez a tulajdonk�ppeni n�i boszork�ny, illetve f�rfi boszork�nymester, vagyis a "succubus" �s az "incubus".