A boszork�ny�ld�z�sek- melyek sor�n t�bbnyire n�ket �ll�tottak �t�l�b�r�k el� �s v�geztek ki boszork�nys�g v�dj�val-K�z�p -Eur�p�ban a 16. sz�zadban kezd�dtek. A boszork�nygy�l�let gy�kerei azonban m�lyebbre ny�lnak- mivel a m�gia a kereszt�ny kult�r�ban b�nnek sz�m�tott �s az �rd�gim�dat b�lv�nyim�d�st jelentett, m�r a k�z�pkorban megtartott�k az els� boszork�ny- �s var�zsl�ellenes pereket. A b�r�s�gi vizsg�lat �s b�ntet�s az egyh�z feladata volt, s a v�d t�bbnyire a hal�lokoz�s, szerelmi var�zs, vagy az id�j�r�svar�zsl�s �s "m�regkever�s" (r�gi kifejez�s a boszork�nys�gra) volt. A b�ntet�s m�rt�ke nem volt t�l nagy. 1200 ut�n azonban az egyh�zi �s t�rsadalmi v�ls�gokebben is v�ltoz�zhoz vezettek. 1209-ben III. Ince p�pa keresztes hadj�ratra sz�l�tott fel a fels�-it�liai valdensek hitk�z�ss�ge ellen. A valdensek a d�l- franciaorsz�gi katharok k�z� tartoztak, �s abban hittek, hogy a J� �s a Gonosz, Isten �s �rd�g egyenrag�ak.Ez�rt �rd�gim�d�ssal v�dolt�k �ket. Hasonl� sors jutott k�s�bb a templomos lovagoknak, akik egy id�ben t�l nagy politikai szereztek, ez�rta boszork�nys�g �s a s�t�nim�dat l�gb�l kapott v�dj�val �ll�tott�k f�lre �ket.

Az els� kiv�gz�sek:

1318. febru�r 27-�n a p�pa megb�ta Bartholomeus von Fr�jos p�sp�k�t �s az egyh�z tov�bbi k�pvisel�it, hogy vizsg�latot folytassanak t�bb pap �s laikus ellen, akikkel szemben az volt a v�d, hogy var�zs�r�sokkal foglalkoztak, var�zsk�peket k�sz�tettek �s gonosz szellemeket id�ztek. E tt�l kezdve minden �gy ment, mint a karikacsap�s. 1326-ban vagy1327-ben az egyszerre f�l�nk, babon�s �s nagyon is hat�rozott p�pa megfogalmazta a "Super illius speculs" nev� bull�t, mely szerint sok ember csak sz�nleg volt kereszt�ny, val�j�ban szerz�d�st k�t�tt a pokollal, �s d�monolknak mutatott be �ldozatokat. �ll�t�sa szerint ezek jelentik az igazi vesz�lyt a kereszt�nyekre. Ezzel elind�totta avar�zsl�k elleni els� t�rgyal�si hull�mot. 1323. �prilis24-�n Carcassone-ban n�gy eretneket v�geztek ki, 1357-re a boszork�nys�g miatt meg�lt emberek sz�ma 31-re emelkedett.A z �ldozatok, akik k�z�tt f�rfiak �s n�k egyar�nt voltak, a t�sadalom legk�l�nf�l�bbr�tegeihez tartoztak, gyakran a nemess�ghez �s a paps�ghoz is.

Boszork�ny perek:

A boszork�ny�r�let kor�ban el�g volt a szomsz�dok irigys�ge �s rosszakarata, egy meggondolatlanul kimondott sz�, p�ld�ul egy k�romkod�s, �s b�rki m�ris boszork�nys�g gyanuj�ba ker�lt. A helyi boszork�nyvad�szok, akik j�rt�k az orsz�got �s minden h�resztel�sre lecsaotak, hamar k�sten voltak a feljelent�ssel. Jogi v�delmet �ltal�ban nem kapott a v�dlott, bizony�t�si elj�r�st nem folytattak, �s a b�r�k nem ig�nyelt�k, hogy a v�dlott mellett is legyen tan�. A boszork�nyperek a 16. sz�zadt�l kzdve meglehet�sen egys�gs k�pet mutattak. Egy gyanus�tott tov�bbi szem�lyeketnevezett meg, akik �jabb neveket adtak meg �s ez �gy ment tov�bb. A "beismer� vallom�sba" beseg�tett a k�nz�z is. A v�d meger�s�t�s�hez a boszork�nypr�b�t v�gezt�k el. Ha a per kimondta a boszork�ny b�n�ss�g�t, �ltal�ban hal�los �t�let k�vetkezett. Sok d�l�n�v, p�ld�ul a Boszork�nyr�t �s a Boszork�nyt�r eml�keztet m�g ma is a kiv�gz�sek helysz�n�re. Boszork�nypereket a 16. sz�zadt�l a k�s� 18. sz�zadig rendeztek, s ezekben az egyh�zi �s vil�gi b�r�s�gok egyforma buzg�s�ggal vettek r�szt, egym�st t�mogatva. A perek sz�ma 1590 �s 1630 k�z�tt rohamosan emelkedett.Becsl�sek szerint az elj�r�sok h�romnegyede K�z�p-Eur�p�ra, N�metalf�ldre, Sv�jc nyugati r�sz�re �s N�metorsz�gra korl�toz�dott. Haz�nkban K�nyves K�lm�n kimondta: "Boszork�nyok m�rpedig nincsenek."