A s�t�t k�z�pkorban, a boszork�ny�ld�z�sek sor�n t�bb embert �ltek meg, mint az els� vil�gh�bor�ban. Egyes szak�rt�k szerint 1400-t�l az 1700-as �vek elej�ig t�bb mint k�tsz�zezer �rtatlan ember halt m�glyahal�lt, mert boszork�nys�ggal v�dolt�k meg �ket. A boszork�nyok nyolcvan sz�zal�ka n� volt, �s legal�bb a fele �zvegyasszony vagy mag�nyos n�. Csak akkor n�tt meg jelent�sebben a f�rfiak (esetleg gyerekek) sz�ma a kiv�gzett boszork�nyok k�z�tt, amikor a boszork�nyp�nik, a hiszt�ria �s retteg�s valamely ter�leten elhatalmasodott. A boszork�nys�g, ez a sz�ls�s�ges emberi rossz �gy viszonyult a n�kh�z, mint a szents�g, �s mint az emberi j�s�g a f�rfiakhoz. A n�k r�szar�nya a boszork�nyok k�r�ben ugyanaz volt, mint a f�rfiak r�szar�nya a szentek k�r�ben.

Az �si pog�ny vil�gban az emberek k�pzelet�ben az isteneken k�v�l m�g k�l�nb�z� l�nyek is �ltek. „Hat�sk�r�k“ �s k�pess�geik f�lig isteniek, f�lig emberiek voltak. E rendk�v�li l�nyek k�t csoportba oszthat�k. Az els�be tartoznak a f�listenek vagy h�s�k, az �ri�sok �s a t�nd�rek. A m�sodik csoportba tartoznak az �rd�g�k, boszork�nyok, lid�rcek s az ezekhez hasonl� rossz lelkek. N�pmes�inkben h�s�kkel, �ri�sokkal, t�rp�kkel, t�nd�rekkel, boszork�nyokkal l�pten-nyomon tal�lkozunk. A h�s�k mindig rokonszenves alakok. Az �ri�sok, a t�rp�k �s a t�nd�rek pedig ism�t k�t r�szre szakadnak, j�kra �s gonoszakra. A boszork�nyok, lid�rcek �s a rossz szellemek k�z�tt nemigen tal�lkozunk a j�s�ggal.
 A boszork�nyokr�l sz�l� hit az �si pog�ny vil�gb�l �tsziv�rgott a kereszt�nys�gbe, b�r a boszork�nyok szerepe m�dosult. A pog�ny vil�gban tev�kenys�g�k a kuruzsl�sokban kimer�l. A kereszt�ny vil�gban viszont, k�l�n�sen a s�t�t k�z�pkorban, az emberek a megmagyar�zhatatlan �s rendk�v�li dolgok megjelen�s�t a boszork�nyoknak tulajdon�tott�k. A boszork�nyokat olyan eretnek szekta tagjainak tekintett�k, akik rendk�v�li k�pess�gekkel vannak felruh�zva. Meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy a boszork�nyok az �rd�g�kkel �llnak �sszek�ttet�sben, azok szeret�i, s az �rd�g�k seg�ts�g�vel rendk�v�li, term�szetf�l�tti dolgokat k�pesek v�ghezvinni. Els�sorban is emberi alakjukat akkor tudj�k megv�ltoztatni, amikor akarj�k. Mivel az �rd�g�kkel �lltak sz�vets�gben, term�szetesen megtagadt�k Istent, lemondtak az �r�k �dv�ss�gr�l, f� feladatuk az emberek megront�sa, b�rmi �ton val� elpuszt�t�sa volt vagy legal�bbis k�rokoz�s. Ezek v�ghezvitel�re sok eszk�z �llt rendelkez�s�kre.
 A boszork�nyok a kereszt�nys�g elterjed�se el�tt az anyaistenn�ket �s a szarvas term�kenys�gisteneket im�dt�k. A kora k�z�pkori egyh�z m�g t�relmesnek mutatkozott ezekkel a n�kkel szemben: egyszer�en badars�gnak tartotta a hiedelmeket. A boszork�nyokban val� hit nagyon hossz� ideig �lt a k�ztudatban, nemcsak a k�z�pkorban, hanem bizony m�g az �jkorban is.

Boszork�nykalap�cs

A 14. sz�zadt�l kezdve azonban megv�ltozott a hivatalos egyh�zi politika: heves boszork�ny�ld�z�sbe kezdtek, ami a 15. sz�zadra el�rte cs�cspontj�t. VIII. Innocent p�pa 1484-es bull�ja pedig a boszork�nys�got hal�llal b�ntetend� szents�gt�r�snek nyilv�n�totta. K�t �vvel k�s�bb a k�t n�met dominik�nus szerzetes, Heinrich Kramer �s Jacob Sprenger megjelentette a boszork�nyvizsg�lat alapm�v�t, a h�rhedt Boszork�nykalap�csot (Malleus Maleficarum) — �s fellobbantak a m�gly�k.
 „Minden boszork�nys�g a test v�gyaib�l ered, amely a n�ben hat�rtalan — �rja a Boszork�nykalap�cs. — A n�k ingadoz�bbak hit�kben, mint a f�rfiak, k�nnyebben befogadj�k a k�ls� hat�sokat, azonk�v�l fecseg�k, �s k�ptelenek eltitkolni egym�s el�l gonosz fort�lyaikat, s minthogy gyeng�k, titkos eszk�z�kh�z folyamodnak, hogy nyerhessenek.“ A boszork�nys�g alapk�nyve �gy tartotta: a n�k megmagyar�zhatatlan gonoszs�g�nak term�szetes oka az, hogy a n�k �rz�kibbek, mint a f�rfiak. Ez megmutatkozik a n�k undor�t� bujas�g�ban is, amely r�vette �ket, hogy d�monokkal �s a gonosszal �rintkezzenek. Ezenk�v�l m�r az els� n� is hamis volt, hiszen a hajl�kony bord�b�l teremtett�k, amely elfordult a f�rfit�l, �s mivel ennek a hi�nyoss�gnak a k�vetkezt�ben t�k�letlen �llat, mindig is csal�rd �s gonoszs�ggal teli volt.
 A kor tudom�nya szerint a n�k k�ptelenek m�rs�kelni �rj�ng�s�ket, haragjukat sem tudj�k csit�tani, s ez k�nnyen szemmel ver�shez vezet. A haviv�rz�s idej�n annyira tel�tve vannak nedvekkel, hogy fortyog a v�r�k. L�legz�skor m�rgez� p�ra �rad ki az orrukb�l �s sz�jukb�l, �s b�rkit megbabon�zhatnak. Hit�k gyenge, �s ez vezet a boszork�nys�ghoz. A kor egyszer� n�pe pedig �gy v�lekedett: a n�k egyszer�en csak gyeng�k, rosszak, hazugok �s erk�lcstelenek.
 A szexualit�s a boszork�nyjelens�g l�nyeges r�sze volt. Az �rd�ggel val� nemi k�z�s�l�s a boszork�ny erej�nek fontos forr�sa, �s az okozott csap�sok nagy r�sze is szexu�lis term�szet�: impotencia, term�szetellenes szenved�lyek, a h�zasfelek k�zti visz�ly, esztelen szerelmek �s term�ketlens�g. �rdekes, hogy az egyh�z c�lib�tusban �l� szerzetesei milyen — szexu�lis torz�t�sokt�l, pornogr�fi�t�l, szadizmust�l hemzseg� — „tud�s“ k�nyvet �rtak. Az esztelen �ll�t�sok alapj�n k�s�bb t�bb t�zezer n�t gyilkoltak meg �rtatlanul a kereszt�ny egyh�z z�szlaja alatt. Az egyh�z a k�z�pkorra tudom�nyos elm�let szintj�re emelte a n�gy�l�letet. A boszork�ny�ld�z�s ugyanis a n�gy�l�let szervezett �s hat�sos megjelen�si form�ja volt! A boszork�ny�ld�z�k k�z�tt pedig ott tal�lhat�ak a kor tanult emberei, m�velt f�rfiak, magas rang� hivatalnokok, akik kez�ben jelent�s hatalom �sszpontosult.
 Az �ld�z�ttek gyakran olyan �tlagemberek voltak, akiket vagyonuk megszerz�se �rdek�ben k�noztak �s �gettek el. A dolog �rdekess�ge, hogy a b�rt�n �s a b�r�skod�s k�lts�geit az elhunyt „boszork�ny“ rokonaival fizettett�k meg — �s ebben a jog�szok �s b�r�k �ltal m�snap tartott, a j� munk��rt j�r� lakoma is t�bbnyire benne foglaltatott. A zs�km�ny eloszt�sa v�ltozott, de a hagyom�nyos ar�ny szerint egyharmad jutott a Vatik�nnak, egyharmad a helyi inkviz�tornak, egyharmad pedig a helyi v�rosi tan�csnak.

A v�d mindig bizony�tott

— A boszork�nys�g a vall�sok keletkez�sekor alakult ki. Mint hiedelemrendszer, szoros kapcsolatban van a m�gi�val — hallottuk Kov�cs L�szl� t�rt�nelemtan�rt�l. — A boszork�ny k�l�nleges k�pess�gekkel rendelkezik, amelyek kapcsolatosak a var�zsl�ssal, gy�gy�t�ssal. A boszork�nys�g a term�szetf�l�tti er�k befoly�sol�s�t is jelenti. A pog�nys�gb�l n�tt ki, s a kereszt�nys�g alatt az a v�lem�ny er�s�d�tt fel, hogy az egy�n (a boszork�ny) az�rt rendelkezik k�l�nleges k�pess�gekkel, mert kapcsolatot tart a s�t�nnal, az �rd�ggel, a gonosszal. A k�z�pkort�l kezdve a boszork�nys�g elvesz�ti pozit�v jelent�s�t. Vannak tov�bbra is gy�gy�t�ssal kapcsolatos elemei, de egy�rtelm�en a negat�v jelens�gek ker�lnek el�t�rbe. Az akkori v�lem�ny szerint a boszork�nyok boszork�nyszombaton tal�lkoznak, amikor is megbesz�lik mindazt a rosszat, amit cselekedni fognak, s a m�dokat, ahogy a k�z�ss�gnek �rtani fognak. Ez a k�pzet eg�szen az �jkorig l�tezik az emberi tudatban. Boszork�nys�ggal �ltal�ban a sz�ls�s�ges tulajdons�ggal rendelkez� n�ket v�dolj�k meg. A nagyon sz�peket �s nagyon cs�ny�kat, akik buzg�n j�rnak templomba, vagy akik hanyagolj�k az �jtatoss�got, az igen okosakat �s az egy�gy�eket. A hiedelmek szerint �k voltak k�pesek kapcsolatba ker�lni az �rd�ggel.
 Boszork�nyperek voltak m�r a korai k�z�pkorban is. K�lm�n kir�ly mondta: „Boszork�nyokr�l, mivelhogy nincsenek, sz� se ess�k r�luk!“ — hogy ilyen kit�tele van egyik t�rv�ny�nek, bizony�tja, hogy nyilv�nval�an m�r akkor is voltak boszork�nyperek. Az ut�kor sz�m�ra a k�z�pkori perek maradtak fenn, kihallgat�sokkal, tan�vallom�sokkal, bizony�t�kokkal, jegyz�k�nyvekkel. Az �jkorban pedig gyakoriak voltak a t�meges boszork�nyperek. A boszork�nys�ggal megv�doltakat mindig el�t�lt�k �s kiv�gezt�k. Magyarorsz�gon �sszesen ezer ilyen per nyoma maradt fenn. Csak nagyon ritk�n fordult el�, hogy a boszork�nys�g nem nyert bizony�t�st, hiszen a v�dlottakat olyan kegyetlen�l megk�nozt�k, hogy mindent bevallottak, amit hallani akartak t�l�k.
 Mik lehettek a mot�vumok? Tal�n az ideol�gia. Az �rd�ggel val� cimbor�l�s a v�dak k�z�l az els� helyen volt, de ma m�r tudjuk, er�s mot�vum volt a b�r�k, a v�dl�k r�sz�r�l a haszonszerz�s is. A v�dakat nem kellett bizony�tani, egyed�l a v�d volt a fontos. Az legf�bb v�d, az �rd�ggel cimbor�l�s istentagad�st jelentett — ez pedig f�benj�r� b�nnek sz�m�tott. Olyan szavakat adtak a v�dlott sz�j�ba, melyeket nem mondott, csak a tan�vallom�sok �ll�tott�k. Ezek hiteless�ge pedig nem volt a perek er�ss�ge. Gyakori v�dk�nt szerepelt m�g a gyermekgyilkoss�g (ha a m�g meg nem keresztelt csecsem� meghalt), az �rd�ggel val� k�z�s�l�s, de term�szeti katasztr�fa, sz�razs�g, �h�ns�g vagy a pestis elterjed�se is v�dk�nt jelenhetett meg. A v�dakat nem kellett bizony�tani, a v�dakat elfogadt�k. Mindig a v�dl�nak hittek, a v�dlottat pedig olyan pr�b�knak vetett�k al� (t�z-, vagy v�zpr�b�nak, �s hasonl� k�z�pkori k�nz�si m�dszereknek), melyek nyilv�nval�an mindig pozit�v eredm�nyeket hoztak — a v�dl�k, a b�r�k r�sz�re.

A n�p boszork�ny�rt ki�lt

Az orsz�gokat hivat�sos boszork�nykeres�k j�rt�k, akik a megv�doltakat (bus�s fizets�g ellen�ben) pr�b�knak vetett�k al�. A v�zpr�ba abb�l �llt, hogy a gyan�s�tott jobb kez�t a bal bok�j�hoz, a bal kez�t a jobb bok�j�hoz k�t�tt�k, �s a v�zbe dobt�k. Ha a n� a v�z felsz�n�n lebegett, akkor boszork�ny volt, ha els�llyedt, megpr�b�lt�k kihal�szni, miel�tt megfulladt volna. A „tanultabb“ boszork�nydoktorok finomabb eszk�z�kkel dolgoztak, p�ld�ul a t�pr�b�val. Szerint�k a boszork�nyok jelet viselnek magukon, melyet az �rd�g hagyott rajtuk, �s ezek a jelek nem v�reznek. Ha a „doktor“ megsz�rta a jel�ltet �s az nem v�rzett, a boszork�nys�g igazolt volt. Viszont csaknem valamennyi megsz�rt n�t boszork�nynak titul�ltak.
 Egyre ink�bb elterjedt, hogy minden, ak�r a legapr�bb negat�v jelens�g�rt boszork�nynak min�s�tettek valakit. A n�p haragja fell�ngolt ellen�k, s�t gyakran hiszt�ri�ba csapott, s ezt a hivatalos szervek csak tov�bb sz�tott�k, hiszen a boszork�ny�ld�z�sb�l hasznot h�ztak. F�v�dl�k, kihallgat�k, �rnokok, b�r�k szorgalmasan sz�ll�tott�k az embereket a b�r�s�gi kihallgat�sokra, k�nz�sra �s m�gly�ra. A k�nz�sok embertelenek voltak! Szor�t�sok, melyek az ujjbegyet �s a l�bujjak hegy�t nyomor�tott�k meg. K�npad, mely sz�tszak�totta a test �z�leteit, mik�zben a bels� szerveket deszk�val szor�tott�k �ssze. Strappado, mely hirtelen a leveg�be r�ntotta a testet �s kiszak�totta a v�llakat. Sz�ges sz�k, melyet alulr�l forr�s�tottak, �s sz�gek, amelyeket a v�dlott fej�be vertek. A legborzaszt�bbak egyike a spanyolcsizma volt. Ennek seg�ts�g�vel �sszenyomt�k a l�bikr�t, �s elt�rt�k a l�bsz�rcsontot. A kihallgat� az egyik kez�ben tartotta a Boszork�nykalap�cs k�zik�nyvet, a m�sikban a k�npad csavarj�t, s k�zben addig k�rdezgetett, m�g a k�v�nt v�laszt meg nem kapta. A h�h�r meggazdagodott, feles�ge felcicom�zva p�v�skodott, mint egy nemesasszony. Volt, hogy egy faluban csak egy n� maradt �letben. A kr�nik�k arr�l nem sz�lnak, hogy a boszork�ny�get�s ut�n term�kenny� v�lt-e a f�ld, elm�lt-e a betegs�g.
 A boszork�nyperekben ford�tott b�r�s�gi elj�r�s folyt: a v�dlottat meg kellett k�nozni, hogy beismerje b�n�t, s lelke �dv�ss�gre jusson. Tan�k�nt olyan szem�lyeket h�vtak, akik egy�bk�nt nem tan�skodhattak volna: el�t�lteket, gyerekeket. A perek c�lja nem az igazs�g kider�t�se, hanem a boszork�ny megsemmis�t�se volt.

�rthetetlen n�gy�l�let

A boszork�nys�g tette a n�ket teljes jog� b�n�z�v�, hiszen kor�bban a n�k nem j�rtak b�r�s�gra, mivel apjuk vagy f�rj�k viselte a felel�ss�get a tetteik�rt — a n�k ugyanis nem voltak teljes jog� �llampolg�rok. �vsz�zadokon kereszt�l a jogrendszeren k�v�l �lltak, s most k�t, kifejezetten a n�kre ir�nyul� b�nv�ddal id�ztettek meg: boszork�nys�ggal �s gyermekgyilkoss�ggal.
 A k�z�pkor eszm�nyi n�je er�nyes, al�zatos, kedves, csendes �s legf�k�pp engedelmes volt. Minden n� a gy�mj�hoz vagy a f�rj�hez tartozott. Nem illett, hogy rendszeres kapcsolata legyen m�s n�kkel, �s nem is lehetett neki ilyen. F�rfiakkal pedig egy�ltal�n nem tal�lkozhatott. A n� l�te att�l f�gg�tt, mennyire tudott megfelelni a f�rfi elv�r�sainak. A n� helye otthon, feladata pedig a csal�d ell�t�sa volt. A mag�nyos n� (v�nl�ny vagy �zvegy) vagy aki t�ls�gosan elt�rt az elfogadott norm�t�l, gyan�t keltett, boszork�nynak sz�m�tott. A gondolat, hogy a n�k (boszork�nyok) titkos sz�vets�get hozhatnak l�tre, a f�rfiak ter�let�re val� behatol�snak min�s�lt. Csak f�rfikiv�lts�g lehetett, hogy munka vagy sz�rakoz�s c�lj�b�l t�rsas�gokat alap�tsanak. A n�k term�szetf�l�tti erej�t viszont ann�l nagyobbnak k�pzelt�k, min�l kevesebb volt a h�tk�znapi �s fizikai erej�k.
 M�gly�ra ker�ltek a parasztasszonyok, szolg�l�l�nyok, gazdaasszonyok, sz�zek �s sokgyerekes csal�dany�k, s�t m�g nemesasszonyok is. K�s�bb azok is, akik felemelt�k hangjukat a boszork�ny�ld�z�s ellen: egyetemi rektorok, tanult emberek, de b�r�k is, akiket l�gysz�v�nek �t�ltek. De az �rj�ng�s cs�cspontj�n h�romn�gy �ves gyerekek is, akikr�l azt �ll�tott�k, hogy az �rd�ggel fajtalankodtak.
 Soha nem fogjuk megtudni, pontosan h�ny n� halt meg �rtatlanul a boszork�nypr�b�kon, a k�nz�sok alatt �s a m�gly�kon. S arra sem kapunk kiel�g�t� v�laszt, hogyan t�rt�nhetett meg ez a rengeteg sz�rny�s�g a renesz�nsz, a barokk, a m�v�szetek �s a felfedez�sek kor�nak Eur�p�j�ban.