Magyarorsz�gon a boszork�nypereket soha nem sorolt�k a kiv�teles b�ncselekm�nyek kateg�ri�j�ba, a „crimen exceptum” sor�ba. �ppen ez�rt az ilyen t�rgyk�rben t�rgyalt esetek mindig a vil�gi rendes b�r�s�gok el� tartoztak. A 19. sz�zad v�g�ig sajnos Magyarorsz�gon a b�ntet�jog kodifik�ci�ja nem val�sult meg, �gy a b�r�k sz�m�ra nagy seg�ts�get jelentett a 17. sz�zadt�l, hogy a Praxis Criminalist mint egys�ges b�ntet�t�rv�nyk�nyvet a boszork�nyperek eset�ben is haszn�lhatt�k. Ezt a t�rv�nyk�nyvet III. Ferdin�nd cs�sz�r 1656. dec. 30-�n szentes�tette Als�-Ausztria sz�m�ra. Kollonics Lip�t b�boros 1687-ben latin nyelven adatta ki Nagyszombaton Forma processus judicii criminalis seu praxis c�mmel, Szentiv�nyi pedig az 1696-ban kiadott Corpus Iuris f�ggel�kek�nt vette fel.1

T�rv�nyer�re Magyarorsz�gon nem emelkedett, csak az �t�lkez�si gyakorlatban haszn�lt�k, a 19. sz�zad k�zep�ig azonban jelent�s hat�st gyakorolt a magyar b�nv�di elj�r�s fejl�d�s�re. Jogh�zag eset�n a magyar b�r�k seg�ts�g�l h�vt�k az idegen szab�lyokat (�gy a Praxis Criminalist is), �s ezzel a magyar jog r�sz�v� tett�k. A m� k�l�n�sen a k�nvallat�s (tort�ra) elterjed�s�re volt hat�ssal haz�nkban.2

A t�rv�nyk�nyv szerint a laikus gy�gy�t�k a 60.�. („ De magia...”) �rtelm�ben az �ltal�nos felfog�s szerinti boszork�nyfogalom al� estek (venefici, incantatrices, stryges). Emellett k�l�nb�z� b�n�z�kkel (gyilkosokkal, rabl�kkal, �ton�ll�kkal, k�z�ns�ges csavarg�kkal) ker�ltek egy csoportba.3

Magyarorsz�gi rendszeres haszn�lat�t igazolja az is, hogy a K�lnoky csal�d k�nyvt�r�r�l k�sz�lt 1761-es jegyz�k alapj�n meg�llap�thatjuk, hogy a csal�d birtok�ban volt a Tripartitum �s a Corpus Hungarici darabjai mellett a Praxis Criminalis egy p�ld�nya is. A szerz� v�lem�nye szerint a csal�d k�nyvgy�jtem�nye szervesen illeszkedik a korabeli erd�lyi s ez�ltal a k�z�p-eur�pai f��ri otthonok mag�nk�nyvt�rainak sor�ba.4

A fels�-magyarorsz�gi boszork�nypereket megvizsg�lva ugyancsak tal�lunk utal�sokat arra, hogy a Praxis Criminalist mint t�rv�nyk�nyvet alkalmazt�k. Ezt a munk�t igen s�r�n forgathatt�k a korabeli jogtud�sok, hiszen nemcsak egy szakasz�ra, hanem t�bb r�sz�re hivatkoztak. Pl. 1727-ben a 49. cikkre, 1715-ben, 1718-ban, 1727-ben, 1732-ben, 1747-ben �s 1750-ben �sszesen 9 perben a 60. cikkre.

Tov�bbi eml�t�sre m�lt� adal�knak tekinthet�, hogy Heves �s K�ls�-Szolnok v�rmegy�ben �sszesen 84 pert t�rtak fel eddig,5 ezek k�z�l 19 esetben tal�lunk t�rv�nyi hivatkoz�sokat. �rdekess�g, hogy t�bbsz�r eml�tik a Praxis Criminalist, els�sorban a 60. �-t,6 de tal�lunk olyan pert, ahol a 94. �-ra hivatkoztak.7

A h�res szegedi perben (1728) is hasznosan forgatt�k a b�r�k, a Pozsonyban tart�zkod� f�b�r� �r�sbeli utas�t�sa alapj�n, a Praxis Criminalist. Erre a t�rv�nyk�nyvre nemcsak az �t�letek meghozatalakor hivatkoztak az alf�ldi v�ros b�r�i, hanem, amint az iratokb�l is kider�l, az eg�sz elj�r�st az osztr�k t�rv�nyk�nyv utas�t�sai szerint v�gezt�k.8

Ezt k�vet�en h�rom esetet vizsg�lunk meg r�szletesebben.

Az els� perben, Debrecenben is tort�r�ztak az �vtized legs�lyosabb boszork�ny�gy�ben, amikor kis h�j�n m�gly�ra ker�lt 1745-ben Szatthm�ri Istv�nn� Nagy Judit �zvegyasszony. Egy kisebb boszork�nykomp�nia fej�nek tartott�k, aki sz�mos tan� vallom�sa szerint igen sokr�t� boszork�nyi k�pess�gekkel rendelkezett. A k�vetkez� cselekedeteket r�tt�k fel neki: gyereket „megvesztett”, ront�sb�l p�nz�rt f�ves itallal gy�gy�tott, a beteg tehenet eg�szs�gess� tapogatta, m�skor „sz�z le�ny fonat�b�l 9 k�t�st k�ttetett”, gerend�ra lakatot vetni, var�zsolni �s „p�nzt n�zni” le�nyokat betan�tott: a le�nynak 2 nagyk�rm�t megvakarta, ac�lt�kr�t adott kez�be, megkente, megitatta, selyemzsin�rral �tk�t�tte, var�zsolt, b�v�lt-b�jolt stb. Az �t�letben, amelynek meghozatal�hoz k�tszer is neki�lt a szen�tus, v�g�l csak kimondt�k, „hogy az I. a boszork�nyok k�z�l val�, �s az �rd�ggel sz�vecs�ge vagyon”, s a tort�ra 3 fok�ra �t�lt�k, hogy (a boszork�nyv�das perekben a Praxis Criminalis 60. cikkely�nek �tmutat�s�t k�vetve a szok�sosan feltett k�rd�sek szerint) vallja meg: „1. Micsoda sz�vets�ge vagyon az �rd�ggel […] 4. A p�nzn�z�st kit�l tan�lta? 5. Kicsod�k Boszork�ny T�rsai, s hol laknak?” „A boszork�nyv�d al�l purg�lva mag�t, a v�gs� �t�let indoka szerint az Istentelen var�zsl�sok �s hazugs�gok miatt k�ldt�k ki a v�rosb�l.”9

Tov�bbi p�lda a Praxis Criminalis hazai alkalmaz�s�ra az 1730-ban a kom�romi �risz�k el�tt lefolytatott, Szenczy Zsuzsa �s k�t t�rsa elleni per.

Az �risz�knek igen el�kel� tagjai voltak: az esztergomi �rsek j�sz�gigazgat�ja, kom�romi tiszttart�ja �s maga az alisp�n. A v�d szerint Szenczy Zsuzsa �s t�rsai �vek �ta k�l�nb�z� helyen �s id�ben babonas�got (superstitio) k�vettek el, embereknek �s �llatoknak �rd�gi mesterked�ssel k�rt, betegs�get, f�jdalmat �s hal�lt okoztak, az �rd�ggel t�rsalkodtak (daemonis ministerium), a kereszt�nyekn�l botr�nkoz�st okoztak, az isteni fels�get megs�rtett�k. Az �gy�sz a H�rmask�nyv I:15, a Praxis Criminalis 60. �s Carpzov I:48., 20. �s 64-re hivatkozva tort�ra ut�ni meg�get�st k�rt, hogy t�rsaikat is kivallj�k. A v�dlottak mindent tagadtak (ex integro negat), �gyv�dj�k Kitonich IX:33-ra hivatkozva magistratualis inquisiti�t k�rt. V�g�l a v�dlottak az �gy�sz �ltal k�rt t�bb fokozat� tort�ra ut�n sem vallottak, �gy m�gly�ra nem tudt�k k�ldeni �ket.10

Harmadik esetk�nt lehet megeml�teni a budaiak b�r�s�gi gyakorlat�t. Buda a t�r�kt�l val� visszafoglal�s ut�n csaknem teljesen elhamvadt, �s �letben maradt lakoss�g�t a sz�lr�zsa minden ir�ny�ban elhurcolt�k.11

Buda v�ros sorsa a t�r�k h�dolts�g megsz�n�se ut�n a budai kamarai korm�nyz�s�g kez�be ker�lt, mert az 1686. november 5-i nyilv�nos kihallgat�son �gy d�nt�tt az uralkod�, hogy „in politicis, civilibus et criminalibus” a v�rosi hat�s�g szervez�s�ig Bud�n is a kamarai korm�nyz�s�got illesse a rendelkez�si jog.12

A korm�nyz�s�g mindenekel�tt az igazs�gszolg�ltat�si hatalmat ruh�zta �t a v�rosi tan�csra. A korabeli igazs�gszolg�ltat�si hatalom polg�ri �s b�ntet��gyekre egyar�nt kiterjedt. B�ntet��gyekben minden �t�letet a korm�nyz�s�g el� kellett terjeszteni, �s csup�n a korm�nyz�s�g j�v�hagy�sa ut�n volt az �t�let v�grehajthat�.13 1694. m�jus 7-�n a korm�nyz�s�g m�r kifejezetten a v�rosnak tulajdon�totta a pallosjogot.

A b�nv�di elj�r�sra n�zve az 1696. janu�r 1-j�n kelt korm�nyz�s�gi rendelet a Nieder�sterreichische Landesordnung haszn�lat�t rendelte el, amit az �j telepesek nemzetis�g�vel lehet indokolni.14

M�r ekkor megfigyelhet�, hogy a k�dex �rv�nyes�l�s�n az udvari kamara �s budai igazgat�s�ga �beren �rk�d�tt. 1696 elej�n a Hofkammer meghozta felment� �t�let�t a gyermek�l�ssel v�dolt Anna M�ria kikeresztelkedett t�r�k n� �gy�ben. Meg�llap�totta azonban, hogy a budai magisztr�tus az alakis�gok (formalia) tekintet�ben nem tartotta meg a Praxis Criminalis el��r�sait; nevezetesen nem hozta meg a tort�r�t elrendel� �t�letet, a v�dlottnak feltett k�rd�seket �s ennek v�laszait sem jegyeztette fel rendesen. Ez�rt ism�telten figyelmeztette, hogy az el�fordul� b�ntet��gyekben az osztr�k b�ntet�t�rv�nyk�nyv szerint j�rjon el, de k�zbensz�l� �t�let�t v�grehajt�s el�tt terjessze fel hozz�.15

A kamarai adminisztr�ci� a szembes�t�s �s a tort�ra k�r�li hib�kra, valamint az �gyek t�ls�gos elh�z�d�s�ra hivatkozva 1702. m�rcius 5-�n k�l�n b�ntet�elj�r�si utas�t�st adott Bud�nak �s Pestnek. Ugyancsak ebben a rendeletben szab�lyozt�k a vallat�si elj�r�st �s k�l�n�sen a k�nz�eszk�z�k haszn�lat�t is. A Criminal Instructio szerint a k�vetend� elj�r�s a k�vetkez� volt: a hat�s�g els� teend�je, hogy a b�ncselekm�ny elk�vet�s�r�l megbizonyosodjon s a tettest letart�ztassa. Ezut�n a cselekm�ny k�r�lm�nyeire vonatkoz� el�re megfogalmazott k�rd�pontok alapj�n a tettest „j�s�gosan” hallgassa ki, s sz�ks�g eset�n szembes�tse a t�rsakkal, tan�kkal. A v�dlott tagad�sa eset�n k�zbensz�l� �t�lettel k�noztat�st rendeljen. A k�nvallat�s f�rfiakn�l �gy t�rt�nik, hogy el�sz�r bemutatj�k a h�h�rt k�nz�eszk�zeivel egy�tt, azut�n a k�npadra k�t�zik a b�n�st, majd felf�ggesztik, �s testi erej�hez m�rten s�lyokat raknak a l�b�ra, v�g�l a spanyolcsizm�t alkalmazz�k.

N�kn�l ugyancsak a h�h�rral �s a k�npadra k�t�z�ssel kezdik a k�nvallat�st, azt�n a h�velykszor�t�t kell alkalmazni. A k�nvallat�s csup�n 1 vagy 1 1/2 �r�ig tarthat, nehogy a hosszas f�jdalmak miatt val�tlant valljanak a k�nzottak. A k�nvallat�sr�l jegyz�k�nyv k�sz�l, amely a t�rgyal�si anyaghoz csatoland�. V�g�l a Praxis Criminalis alapj�n hozzanak felment� vagy elmarasztal� �t�letet.16

Az instrukci� szerinti elj�r�s l�nyeges jellemz�je a nyomoz�s, a vizsg�lat, az anyagi bizony�t�s el�t�rbe ker�l�se. A 18. sz�zadra orsz�gszerte t�rt nyer� inkvizitorius b�ntet�elj�r�s a szakirodalomban �ltal�nos feloszt�s szerint az el�k�sz�t� szakasszal indult, majd a nyomoz�s, illetve vizsg�lat befejez�s�vel, a v�demel�s ut�n t�rv�nysz�k el�tti sz�beli vagy �r�sbeli elj�r�ssal folytat�dott, az �t�letet jogorvoslati szakasz vagy r�gt�n a v�grehajt�s k�vette.17

A b�r�s�g a b�ntet�sek meg�llap�t�s�n�l – a Helytart�tan�csnak k�ld�tt jelent�se szerint is – „ad normam Legum Regni et Praxix Criminalis” tartotta mag�t, azaz a hazai t�rv�nyekre (Corpus Iuris), valamint az osztr�k Praxis Criminalisra hagyatkozott.18

Az elmondottakb�l kivil�glik, hogy a vallat�si elj�r�s Bud�n 1702-ben teljesen k�z�pkori volt, s ennek megfelel�en az igazs�gszolg�ltat�s sem lehetett jobb.19

�sszegz�sk�ppen meg�llap�that�, hogy az osztr�k b�ntet�t�rv�nyk�nyv, a Praxis Criminalis a magyarorsz�gi b�ntet�jogi gyakorlatban, k�l�n�sk�ppen pedig a boszork�nyperekben nagyon fontos szerepet j�tszott. A Praxis Criminalis szab�lyai szerint lehetett Magyarorsz�gon a b�ntet�elj�r�st lefolytatni �s az inkvizici�s elj�r�st bevezetni. �ltal�ban v�ve a b�ntet��gyekben a 19. sz�zadig, m�g a boszork�nyperekben a 18. sz�zad k�zep�ig haszn�lt�k a magyar b�r�k ezt a k�dexet.