A sz� els�k�nt „Wica”-k�nt fordul el� Gerald Gardner �r�saiban (Witchcraft Today – „Boszork�nys�g ma” –, 1954, �s The Meaning of 'Witchcraft – „A boszork�nys�g jelent�se” –, 1959). � nem mag�ra a vall�sra, hanem k�vet�i csoportj�ra haszn�lta; mag�t a vall�st mindig witchcraft (boszork�nys�g) n�ven eml�tette. A sz� val�sz�n�leg az �angol wicca sz�b�l ered, ami boszork�nymestert vagy var�zsl�t jelentett (ebb�l sz�rmazik a modern angol witch, azaz boszork�ny sz� is). Gardner elmond�sa szerint el�sz�r 1939-ben hallotta a sz�t a csoportt�l, mely beavatta a vall�s tanaiba.

A wicca egy �jpog�ny vall�s, mely a vil�g sz�mos orsz�g�ban megtal�lhat�. Els�k�nt a brit Gerald Gardner kezdte n�pszer�s�teni 1954-ben. A wicca nem int�zm�nyes vall�s, �s az egyes h�vek �s csoportok hite �s szertart�sai nagyban elt�rhetnek, de legt�bbj�kre jellemz� a hit k�t istens�gben, az �rn�ben �s az �rban, valamint a Wicca Intelem („Ha azzal nem �rtasz, azt t�gy, amit akarsz.”) �s a „H�romszoros visszat�r�s t�rv�ny�nek” betart�sa, valamint a m�gikus szertart�sok v�grehajt�sa.

Mivel a wicc�nak nincs egyh�za vagy b�rmilyen k�zponti szervezete �s el��r�sai, az egyes h�v�k �s csoportok hite �s gyakorlata nagyban k�l�nb�zhet. A kulcsfontoss�g� elvekben �s a szertart�sok fontos elemeiben azonban megegyeznek. A Gardner �s k�vet�i �ltal k�vetett ir�nyzat szerint a wicca csak a beavatottak sz�m�ra volt el�rhet�, az 1960-as �vek �ta azonban nem beavatottak is elkezdt�k a wicca sz�t haszn�lni magukra. M�ra ezek az �n. eklektikus wicc�k sokkal t�bben vannak, �s a hitben �s gyakorlatban is nagyobb az elt�r�s.

A wicca a boszork�nys�g egy v�ltozata, ami vall�si �s m�gikus fogalmakon alapul. Legt�bb h�ve boszork�nyk�nt tekint mag�ra. Az eredeti ir�nyzat beavatottjai egy istenn�t �s egy f�rfi istent im�dnak, megtartj�k az �v nyolc nagy �nnep�t �s az esbatokat (telihold �s �jhold �nnepe), saj�t szertart�suk �s erk�lcsi t�rv�nyeik vannak. Az eklektikus wicca ir�nyzatokban a szervezeti jelleg sokkal kisebb szerepet j�tszik, nagyobb v�ltozatoss�g figyelhet� meg a hitelvekben, de a szertart�sok �s az erk�lcsi t�rv�nyek hasonl�ak. P�r eklektikus wicca sem boszork�nynak nem tartja mag�t, sem var�zslatokat nem v�gez. Sz�mos wicca �jpog�nynak tartja mag�t.

A legt�bb wicca sz�m�ra k�t istens�g l�tezik, egy n�i �s egy f�rfi isten. �k egym�st kieg�sz�t� ellent�tek. Gyakran jelk�pezi �ket a Hold �s a Nap. Sok wicca hite szerint az istenek k�pesek megjelenni emberi form�ban. Meg tudnak nyilv�nulni a f�papn�n �s a f�papon kereszt�l a szertart�sok alatt; az ehhez megfelel� szertart�s a Hold leh�v�sa (vagy a Nap leh�v�sa).

Az Istenn�nek gyakran h�rom aspektusa van – a fiatal l�ny, az anya �s a b�lcs id�s asszony, �ket a n�vekv� hold, a telihold �s a fogy� hold jelk�pezi. F�rfi p�rja, akit gyakran szarvakkal �br�zolnak (innen a neve: the Horned God, magyarul gyakran: Agancsos Isten, Szarvas Isten, Agancsos �r) a term�szetet jelk�pezi, az �letet �s hal�lt, a term�kenys�get. Gardner tan�t�sai szerint �k a Brit-szigetek �si istenei, egy agancsos isten �s egy anyaistenn�. Gardner azt is kijelenti, hogy l�tezik egy n�luk magasabb rend�, megismerhetetlen l�ny, az Els�dleges Mozgat�.

Sz�mos wicca hit� sz�m�ra az �rn� mindenhol jelen van �s mindent �that, az �r pedig az �let szikr�ja �benne, egyszerre szeret�je �s gyermeke. A wicc�nak n�h�ny ir�nyzata, f�k�nt a feminista dianikus wicca szerint az �rn� egymag�ban teljes, �s ennek az ir�nyzatnak a k�vet�i az Urat nem im�dj�k.

Sz�mos wicca egyistenh�v�, egyed�l az �rn�ben hisz, vagy duoteista (az �rn�t �s az Urat im�dja). Ezeknnek egy gyakori kiterjeszt�se az a hit, mely elismeri minden kult�ra �sszes istens�g�nek l�tez�s�t, de az �rn� �s az �r (vagy egyed�l az �rn�) egy-egy aspektus�nak tekinti mindet. Vannak t�bbistenh�v� wicc�k is, �s olyanok is, akik az egyes isteneket nem val�di szem�lyis�geknek, hanem archet�pusoknak tekintik. Egyesek elismernek egy egys�ges, legfels�bb istens�get.

A wicca erk�lcs alapszab�lya: Ha azzal nem �rtasz, azt t�gy, amit akarsz. Szint�n fontos a h�rmas t�rv�ny, mely szerint b�rmit tesz valaki (ak�r j�t, ak�r rosszat), az h�romszorosan sz�ll vissza r�.

Sok wicca k�veti a nyolc er�ny el��r�s�t is, amelyet Doreen Valiente Charge of the Goddess c�m� k�nyv�ben eml�tenek: sz�ps�g �s er�, hatalom �s egy�tt�rz�s, b�szkes�g �s al�zat, �r�m �s tisztelet. Valiente vers�ben ezek egym�st kieg�sz�t� p�rokba vannak rendezve, mely �jabb p�ld�ja a wicca gondolkod�sm�dra gyakran jellemz� dualizmusnak. A beavatott wicc�k k�z�l vannak, akik egy 161 pontb�l �ll� t�rv�nyt is k�vetnek, ezek azonban val�sz�n�leg nem �si eredet�ek, hanem Gardner tal�lhatta ki �ket, reag�lva a covenj�n bel�li bels� konfliktusra.