Beltane �nnep�t vil�gszerte meg�nneplik. A kelta �nnep m�sik neve: Cetsamhain - az �nnep ellenpontj�ra, Samhain-ra utal. Egy�b elnevez�sei: May Day, Walpurgis-�j, maj�lis. A nap pog�ny eredet� szimb�luma a m�jusfa - egyes vid�keken jakabfa. A k�z�pkori egyh�zaty�k ezt pr�b�lt�k a kereszt�ny jelk�ppel, a fesz�lettel behelyettes�teni, innen az egyik elnevez�s, a Fesz�let napja. A g�r�g�k, r�maiak e napon k�sz�nt�tt�k Mai�t, az �t�dik h�nap v�d� istenn�j�t.

(Maia: a g�r�g mitol�gi�ban Atlasz �s Plei�n� legid�sebb le�nya. Zeuszt�l fogant fia, Herm�sz. A r�mai mitol�gi�ban Faunus le�nya �s Vulcanus feles�ge. Rokons�gban �llt a F�ld istenn�j�vel (Bona Dea), a cs�r�z�s, term�kenys�g v�d� szelleme. M�jus h�napban h�zott diszn�t �ldoztak neki. )

Beltane az �nnep �si kelta neve, az �r-kelta "Bealtaine" vagy a sk�t kelta "Bealtuinn." angliciz�lt v�ltozata. Mindegyik egyar�nt Bel t�z�t jelenti. Bel (Beli, Belinus) a kelta f�nyisten. A k�zel-keleti Baal istenre vezetik vissza eredet�t. 

Beltane eredetileg kelta vagy druida t�zfesztiv�l volt, amit az Istenn� �s a Szarvas istens�g egyes�l�s�nek meg�nnepl�s�re celebr�ltak, a term�kenys�g dics��t�s�re. Az �sid�kben juhokat �ldoztak fel t�zben, a term�kenys�g�rt. Walesben Creiddyladhoz kapcsol�dott az �nnep, �s gyakran M�jus Kir�lyn�j�nek h�vt�k. 

Beltane az ifj� Isten f�rfiv� serd�l�s�nek �nnepe. Ekkor szeret bele az Istenn�be, �s szerelm�k beteljes�l a mez�k�n, vir�gos r�teken. Az Istenn�ben megfogan az Istens�g. Az � term�kenys�g�nek, megterm�keny�l�s�nek �nnepe ez. 

A vir�gok �s a z�ld lombok az Istenn�t jelk�pezik, maga a m�jusfa az Istens�get. Beltane jelenti az �leter�, a szenved�ly visszat�r�s�t, �s a v�gy beteljes�l�s�t. 

Az �nnep szimb�lumai

M�jusfa

Eredetileg fallikus szimb�lum. F�leg leg�nyek �ll�tott�k a kiszemelt le�nyoknak. Sikeresebb le�nyz�k udvar�ban t�bb f�t is �ll�tottak. Akinek az udvar�ban egyetlen m�jusfa se ker�lt, az elhagyatottnak, �rv�nak �rezhette mag�t. Az egyes fafajt�knak is megvolt a saj�tos jelent�se. Sz�nes kend�kkel, szalagokkal d�sz�tett�k f�l, ezek egy�rtelm� n�szimb�lumok.  M�shol enni-�s innival�kkal d�sz�tett�k, �s a leg�nyeknek kellett lehozni. K�r�lt�ncolt�k. 
Egy�b n�pszok�sok: 
A h�zakat z�ld lombokkal �kes�tik fel. 
M�s n�pszok�sok:  �j�szverseny (v�. Robin Hood, Ivanhoe), lakoma, zene, t�nc,  tivornya.  A le�nyok megmosakodtak a Beltane-hajnali harmatban, hogy sz�pek �s fiatalok maradjanak.

Az egyik legszebb szok�s: a falu vagy v�ros fiataljai kimennek a mez�re, erd�be �prilis 30.-�n �jf�lkor, vir�gokat szedtek, azt hazavitt�k, �s azzal �kes�tett�k magukat, otthonaikat. Minden egyes h�zn�l meg�lltak, lakom�ztak, ettek-ittak, j�l �rezt�k magukat. 

Az �nnep hagyom�nyos sz�nei: a piros �s a feh�r, valamint a z�ld lombok. A h�z v�delm�re vir�gszirmokat hintettek sz�t, majd �sszes�p�rt�k egy sarokba, �s a h�z k�r� hordt�k. 

�st

Az Istenn�t jelk�pezi - a n�is�g l�nyeg�t, minden v�gy v�gs� c�lj�t, a m�jusfa m�lt� p�rj�t. Pog�ny n�pszok�s szerint akik �tugorj�k a t�zet (melyet �stben gy�jtottak vagy szabadon) - azoknak teljes�l a k�v�ns�guk, �s boldogok lesznek. 
 

Az �nnep �telei, italai

piros gy�m�lcs�k, z�ldsal�t�k, v�r�sbor, ros�, puncs, nagy, kerek zablep�ny vagy �rpas�tem�ny. Tejterm�kek, s�rga vir�gszirmokkal d�sz�tett puding, van�liafagyi. 
 

Illat

t�mj�n, orgona, r�zsa 
 

Gyertya

s�t�tz�ld 
 

K�vek

smaragd, narancssz�n� karneol, zaf�r, r�zsakvarc.

Az �nnep hagyom�nyos mesters�gei: a sz�v�s, fon�s - �s minden olyan tev�kenys�g, melynek l�nyege abban �ll, hogy k�t k�l�nb�z� szubsztanci�b�l l�trej�n egy �j, harmadik min�s�g, Beltane szellem�ben.