Fagy�ngy

Mi�rt cs�kolj�k meg egym�st az emberek a fagy�ngy alatt?

A szok�s eredete a skandin�v mitol�gi�ba ny�lik vissza.

Balder, a d�lceg �s dali�s isten figyelmeztet�st kapott, hogy vigy�zzon, mert az �let�re t�rnek. Frigg, az isten anyja minden �l�l�nnyel meg�g�rtette, hogy nem fogj�k b�ntani a fi�t, �gy pr�b�lta meg�vni Baldert. A jelent�ktelen k�lsej� fagy�ngy azonban elker�lte figyelm�t.

Loki, az �rt� isten �szrevette Frigg mulaszt�s�t, �s gonosz c�ljainak szolg�lat�ba �ll�totta. AValhall�ban b�lt rendeztek az istenek, amire Loki is elment, h�vatlanul. Elrejt�z�tt, �s figyelte az istenek mulatoz�s�t: tr�f�b�l ny�llal l�v�ld�ztek Balderra. Loki igencsak meglep�d�tt azon, hogy az isten egy�ltal�n nem sebes�l meg a nyilakt�l, l�v�n sebezhetetlen. A gonosz isten, aki mindig csak azt kereste, hol �rthat, fagy�ngyb�l k�sz�tett ny�llal l�tt Balderra, �gy azt�n meg is �lte.

A t�bbi isten sz�rnyen megharagudott a fagy�ngyre, ami�rt kioltotta szeretett isten�k �let�t. Megengedt�k Friggnek, hogy tegyen a n�v�nnyel, amit akar. Frigg azonban, a szeretet istenn�je nem akarta b�ntani a n�v�nyt, hanem a szeretet jelk�p�v� tette, �s azt k�rte, hogy akik meg�llnak alatta, cs�kolj�k meg egym�st a szeretet �s megbocs�jt�s jel��l.

A tiszafa (Taxus baccata) a feny�h�z hasonl� t�level� �r�kz�ld Eur�p�ban. Kem�ny �s rugalmas f�j�b�l r�gen f�leg fegyvert, �jat k�sz�tettek. Level�nek es magj�nak m�rges volta szabja meg hely�t a hiedelmek vil�g�ban. Ma is kedvelt temet�i d�szfa, de m�r az antikvit�sban a hal�l f�ja volt, ez�rt az �r fanapt�r az �v utols� napj�nak jel��l a feny�vel, az �jj�sz�let�s f�j�val p�rban az �v fordul�j�ra �ltette. A tiszafa t�li hely�t a napt�rban az is indokolja, hogy igaz�n ekkor fejti ki m�rge a hat�s�t; lombja t�len n�gyszer annyi m�rget (taxint) tartalmaz, mint ny�ron. Hell�szban �s It�li�ban Hekat� hal�listenn�nek szentelt�k, amint azt mag�val Hekat�val mondatja Shakespeare: “...slips of yew Sliver’d in the Moon’s eclipse.” (Macbeth, III.felv. 5.sz.) Hekat�hoz ann�l is ink�bb illik a tiszafa (ang. yew), mert a feny�, a n�vekv� Hold �s a sz�let�s Dian�j�nak �a v�n boszorka m�sa, a fogy� Hold (the Moon’s eclipse) megszem�lyes�t�je. Egy �r ballad�ban a halott szerelmesek test�t tiszafany�rsakkal sz�gezik a kopors�ikhoz, hogy t�vol tarts�k �ket egym�st�l, de a ny�rsak kihajtanak �s f�v� n�ve �ssze�lelkeznek a s�rok felett. Bretagne-ban �gy tartj�k, hogy a temet�i tiszaf�k gy�kere a hull�kb�l sz�vja ki a m�rget. M�rgez� volta a r�giek hite szerint megn�velte a f�j�b�l k�sz�lt �jak erej�t (gr. toxikon “ny�lm�reg”, toxon “�j”). Mindazon�ltal nem csak bor�s k�pzetek f�z�dtek hozz�. S�rok d�szek�nt nemcsak a hal�lra eml�keztetett; �r�kz�ld �s igen hossz� �let� l�v�n az “�r�k �letet” is jelk�pezte. Angol temet�kbe pedig az�rt �ltett�k, hogy azokat a boszork�nyok okozta viharokt�l megv�dj�k.

Yule-fa, kar�csonyfa

A kar�csonyfa �si egyiptomi hagyom�nyb�l sz�rmazik, akik p�lmaf�t d�sz�tettek fel, a gy�zelem jelk�p�t.T�len is �r�kz�ld �gai az �jj�sz�let�st, az �let �r�k k�rforg�s�t jelk�pezik sz�munkra. Egyes korai legend�kban az �jsz�l�tt istens�g, Baal-berith (A Fa Ura) jelk�pe.

A Yule-fa szoros �sszef�gg�st mutat a germ�n pog�ny hagyom�nnyal: aj�nd�kokat hagyni az elf-elnek, hogy elnyerj�k j�indulatukat.

(Elf (v�. kelta 'wee people')

"kis kerek fick�k", sz�nei: piros, fekete, feh�r. (V�. Mikul�s) A germ�n n�pek aj�nd�kot hagytak nekik, tejet, �dess�get, hogy elnyerj�k j�indulatukat a k�vetkez� esztend�re. A t�li napfordul� idej�n leereszkedik �szakr�l. Hossz�, feh�r vagy sz�rka szak�llat visel, �s f�leg piros ruh�ban j�r (a v�r�s a germ�n szimbolik�ban ugyanaz, mint a kelta z�ld) fekete �s feh�r �vvel. Rep�l� sz�nk�j�t r�nszarvas h�zza (a nev�k D�rg�s, germ�n nev�k Vill�ml�s - Thorr egyik attrib�tuma). St. Nicholas pedig maga Odhinn, a soknev� isten. Grimm Teuton mitol�gi�j�ban le�r egy mes�t, amelyben Odhinn tiszta Mikul�s-k�lsej�, �s a k�m�nyen kereszt�l ereszkedik le a h�zba Yule idej�n, aj�nd�kokat osztogat.(Odhinn �s a Vad�sz)

A Mikul�s kelta �se egy�bk�nt Cernunnos, az agancsos isten. )

A fa minden �si eur�pai nom�d t�rzs �let�ben l�tfontoss�g� �s szent �l�l�ny volt. (Ld. Yggdrasil, Vil�gfa, Kalevala, Jankovics Marcell: A fa mitol�gi�ja, tiszafa).

A germ�nok hite szerint az emberi faj is a f�kt�l sz�rmazik, a n�k a Ny�rf�t�l, a f�rfiak a K�rist�l vagy a Tiszaf�t�l.

A fa d�sz�t�se is szakr�lis c�lokat szolg�lt, a d�szek maguk is szimbolikus �rt�k�ek, legf�k�ppen az �jj�sz�let� Napot szimboliz�lj�k, valamint a kozmikus �v egyes elemeit, a Holdat, csillagokat, a f�ldet, az egyes h�napokat, a vil�gk�gy�t, az id�t.

M�s Yule-f�nyforr�sok

alm�ba sz�rt gyerty�k, "adventi koszor�"

Yule-tusk�

Hagyom�nyosan k�ris, tiszafa, vagy ny�rfa tusk�ja. T�ze az �r�k, elpuszt�thatatlan f�ny szimb�luma, a f�ny �jj�sz�let�s�nek seg�t�je, ami t�pl�l �s meleg�t minket. A hagyom�ny szerint a gazda saj�t f�ldj�r�l kell sz�rmaznia, vagy lehet kapott aj�nd�k, �m venni sohasem szabad. A Tizenk�t �jszaka mindegyik�n tizenk�t �r�n kereszt�l �g a kandall�ban, vagy els� �jjel �g, a t�bbi napon �s �jszak�n �t par�zslik. Feld�sz�tik, ak�rcsak a kar�csonyf�t: �r�kz�ld �gakkal, magyallal bebor�tj�k. Meglocsolhatj�k s�rrel, almaborral. Mindig eltesznek egy darab tusk�t, a k�vetkez� �vben azzal gy�jtj�k meg az �j Yule-t�zet, az �r�k, megszak�thatatlan k�rforg�s �rtelm�ben.

Mai v�ltozata: kisebb t�lgy- vagy feny��g egyik v�g�t ellap�tjuk, h�rom lyukat f�runk bele, ezek lesznek a gyertyatart�k. Ide�ll�tunk h�rom gyerty�t, sz�neik: piros, feh�r, z�ld (�vszakok), z�ld, arany, fekete (a Napisten), vagy feh�r, piros �s fekete (a Nagy Istenn� sz�nei). D�sz�ts�k fel �r�kz�ldekkel, piros- �s aranysz�lakkal, r�zsabimb�val, szegf�szeggel, v�g�l hints�k be liszttel