Fekete vagy Feh�r m�gia?

El�sz�r is szeretn�m lesz�gezni, hogy a m�gia sem nem fekete, sem nem feh�r. A m�gia az, ami. A boszork�ny az, aki a sz�n�t megadja. �s ez a fekete �s a feh�r mellett minden m�sfajta sz�n is lehet. Ennek ellen�re sz�les k�rben fekete m�gi�r�l besz�lnek, ha a negat�v energi�k hat�s�ra van sz�ks�g egy gonosz terv megval�s�t�s�hoz. A feh�r m�gia ezen logika szerint az a m�gia, amely pozit�v ingadoz�sokat okoz, hogy j� hat�s� legyen.
A boszork�nyok m�sk�pp tekintenek ezekre a fogalmakra. A feh�r m�gia sz�mukra pozit�v m�gia, mely alatt olyan m�gikus cselekv�seket �s ritu�l�kat �rtenek, amelyekkel valamit el akarnak �rni vagy el szeretn�nek nyerni. Az ilyen munk�kra a n�vekv� Hold f�zisa a legalkalmasabb id�. A fekete m�gia ennek megfelel�en negat�v m�gia, amit arra haszn�lnak, hogy dolgokat cs�kkentsenek, vesz�tsenek el vagy sz�ntessenek meg. Ezzel az �rtelmez�ssel nagyon j�l meghat�rozhat�, hogy hol v�gz�dik a feh�r m�gia �s hol kezd�dik a fekete.
Ez ut�bbi azt a felfog�st tartalmazza, hogy a fekete m�gia er�sebb a feh�rn�l. A m�gia alapvet�en csak olyan er�s, mint egy boszork�ny akarata, hite �s k�pzel�ereje. Ez a h�rom dolog az az oszlop, amelyeken a m�gia �ll – vagy amelyeken bukik. A fekete m�gia er�s hat�s�nak h�r�t tal�n azzal lehetne megindokolni, hogy az ember ink�bb a negat�v gondolatokra hajlamos �s ezekben b�zik, mint a pozit�vokban. Ennek sajnos az emberi term�szet �s a neveltet�s az oka. Ez olyan pr�b�lkoz�s, aminek ellent kellene �llniunk…
A boszork�nys�g egy vall�s vagy �letfiloz�fia, amely nem k�nyszer�t szab�lyokat az egy�nre. V�g�lis mindenki saj�t mag��rt felel�s. �ppen ez�rt nagyon meg kell gondolnod, hogy melyik ir�nyba szeretn�l hatni, mivel egyszer mindenkinek sz�mot kell adnia arr�l, hogy mit csin�lt.
Ebb�l az okb�l k�t alapelv fejl�d�tt ki, amelyek nagyon vil�gosak �s �nmaguk�rt besz�lnek:

Tedd azt amit akarsz, am�g senkinek sem �rtasz!
… �s ez azt jelenti, hogy �nmagunkban se tegy�nk k�rt!
Minden amit kibocs�tasz, h�romszor t�r vissza hozz�d!
… ez mind a j�kra, mind a gonoszokra �rv�nyes!

G. Leland Charles "Aradia"

A m�gia m�k�d�se

A m�gia r�viden �sszefoglalva a tudatos l�tez�s. Tudatos az, aki m�r megismerte �s tudat�ban van a hat�rainak, tiszt�ban van vele, hogy mire k�pes. Ismeri a m�ltj�t, a jelenben �l, c�ljai vannak, �s azt is tudja, hogy mit kell tennie ezek el�r�s�hez.

Az �nismerethez nem csak a k�pess�gek, hanem a hib�k, hi�nyoss�gok l�t�sa is fontos, hogy ezek felismer�s�vel �s megold�s�val, vagy p�tl�s�val az egy�n egyre tiszt�bb �s t�k�letesebb legyen.

A m�gia az egyre harmonikusabb �llapotokra val� t�rekv�s, ahol az egy�n, aki m�r tiszt�ban van �nmag�val, elhelyezi mag�t a k�rnyezet�ben, tudja mag�t m�sokhoz viszony�tani, l�tja, hogy kinek mit adhat, kit�l mire van sz�ks�ge, kit�l mit v�rhat el, ill. kin�l meddig mehet el. Itt l�p be a kommunik�ci� fontoss�ga, az, ahogy az inform�ci� az egy�nek k�z�tt cser�l�dik.

Aki tudatos, az l�tja, hogy kinek hogyan mondhat el dolgokat, att�l f�gg�en, hogy az illet� hogyan k�pes befogadni, ill. kit�l hogyan k�rdezzen, hogy megkapja a sz�m�ra megfelel� v�laszt. Emellett k�pes arra, hogy a v�laszb�l mag�ba �p�tse, amire sz�ks�ge van �s aszerint tudjon �lni.

Aki tudatos, az k�pes odafigyelni a r�szletekben megb�j� inform�ci�ra is, tudja, hogy a k�r�l�tte �s vele t�rt�n� dolgok nem v�letlen�l t�rt�nnek, mindig mutatnak valamit annak, aki odafigyel. A tudatoss�g az '�brenl�t', �s annak tud�sa, hogy ott 'aludjunk el', ahol nem fog f�jni a fel�bred�s sem.