T�nd�rek a mitol�gi�ban

 A t�nd�rek, mint csod�s mitol�giai �s mesei alakok igen n�pes   csal�df�t �s szerte�gaz� t�rt�netet tudhatnak maguk�nak. Maga az alak szinte minden n�pn�l megtal�lhat� valamilyen form�ban. Az indiai n�pekt�l az ir�niakon �t a k�naiakig egyar�nt el�fordulnak a hiedelemvil�gokban olyan var�zslatos l�nyek, melyek �rt� vagy j� sz�nd�k�ak, �s a l�tez�s egy magasabb, vagy legal�bbis embert�l k�l�n�ll� r�sz�n foglalnak helyet, ugyanakkor az isteni szf�r�t m�g nem �rik el. Az eur�pai folkl�rban bet�lt�tt hely�k �s megform�l�suk korszakonk�nt v�ltoz�, de n�penk�nt, ha nem is egyforma, az�rt legal�bbis hasonl�. Ennek oka els�sorban t�rt�nelmi, a g�r�g kult�ra r�maiba t�rt�n� �tsziv�rg�s�nak, a r�mai birodalom terjeszked�s�nek, majd a k�z�pkori kereszt�ny egyh�z egys�ges�t� t�rekv�seinek, valamint a renesz�nsz antikvit�s ir�nti tisztelet�nek k�sz�nhet�.

A latin fatum, sors, v�gzet sz� fata t�bbes sz�m� alakj�b�l sz�rmazik a t�nd�rt jelent� francia f�e, a n�met Fee, az angol fairy. A fatum, a v�gzet istenn�i, a P�rk�k a g�r�g mitol�gi�b�l ker�ltek �t a r�maiba, eredetileg teh�t �k voltak ez emberi sors fonal�t sz�v� Moir�k. Legt�bbsz�r az istenekt�l f�ggetlen vagy ak�r az istenek felett �ll� alakokk�nt k�pzelt�k el �ket. Ugyanakkor mag�nak a t�nd�rnek j� n�h�ny t�pusa igen er�s �sszef�gg�st mutat a szint�n g�r�g nimf�kkal. Els�sorban azok a v�ltozatok mutatnak sok hasonl�s�got a nimf�k k�l�nb�z� form�ival: naj�dokkal, nereid�kkal, dry�dokkal, melyek tavi vagy v�zi, illetve erdei t�nd�rk�nt szerepelnek; ezeket a form�kat Artemisz/Di�na vad�szistens�gek szerepk�re �s alakja is form�lta. Emellett kialakul�sukra a r�mai geniusok, j�s�gos szellemek is hat�ssal lehettek.

Mivel minden n�p a maga vil�g�t sok mesei, var�zslatos l�nnyel n�pes�tette be, �gy elker�lhetetlen volt az, hogy a k�l�nb�z� kult�r�k tal�lkoz�sakor az alakok keverednek. �gy t�rt�nt ez a t�nd�r eset�ben is, hiszen az Eur�p�ban �l� n�pek: kelt�k, germ�nok, szl�vok szint�n rendelkeztek a g�r�g nimf�khoz, Moir�khoz, a r�mai P�rk�khoz, geniusokhoz hasonl�, de azokt�l n�mileg elt�r� csod�s alakokkal, pl. a germ�n Norn�k, valk�r�k, a skandin�v trollok, a Balk�n t�nd�rei: a d�lszl�v vila �s szamodiva, szamovila, az alb�n, rom�n zin�, z�na .Az ma m�r ennyi �v t�vlat�b�l gyakorlatilag kider�thetetlen, hogy az egyetemes kult�rt�rt�net egy�bk�nt is igen v�ltozatos �s korszakonk�nt v�ltoz� t�nd�r�br�zol�s�ban mely n�p mennyit tudhat mag��nak.