T�nd�rmes�k l�lektan�b�l

Mi, feln�tt, komoly emberek, �ltal�ban megr�gz�tt realist�k vagyunk. Pontosan tudjuk, hogy nincsenek csod�k; a nap reggel felj�n, este lemegy, �br�ndozni n�ha lehet ugyan, de ebb�l meg�lni ann�l nehezebb. Senki nem gy�zhet meg minket arr�l, hogy az �veggoly� - ha f�ldh�z v�gjuk - nem szil�nkokra pattan, hanem soktorny� palot�v� v�ltozik, �s m�r r�gen nem hisz�nk a j�t�nd�rben, aki egyszer csak megjelenik �s teljes�ti h�rom k�v�ns�gunkat. M�gis: n�ha szorongunk a s�t�tben, megborzongunk, ha fekete macska szalad �t el�tt�nk az �ton. A napokban meglett kor�, intelligens embereket hallottam a r�di�ban: arr�l besz�ltek, hogy egy m�sik bolyg� titokzatos �s gy�ny�r� l�nyei id�nk�nt itt j�rk�lnak k�z�tt�nk, �s - puszt�n egyfajta k�v�ncsi sz�rakoz�sb�l - elj�tszadoznak asszonyainkkal. Az �rett, ill�zi�kt�l megszabadult (vagy megfosztott?) feln�ttekb�l is el�b�jik n�ha a csod�kat sejt� gyermek...

Nagyj�b�l az �vod�skorra - k�t-h�rom�ves kort�l a hat-h�t�ves korig - tehet� �let�nknek az az id�szaka, amikor a var�zslatban, a csod�ban nincsen semmi meglep�, �s a lehetetlen is lehets�ges. A pszichol�gi�ban „m�gikus vil�gk�p”-nek nevezz�k az ilyen kor� gyermek v�gyakban �raml� gondolkod�s�t �s azt a rend�thetetlen hit�t, hogy ezek a v�gyak - egyszer�en az�rt, mert szeretn�, hogy �gy legyen - azonnal, mintegy var�zs�t�sre meg is val�sulnak. Amikor a h�rom�ves gyermek behunyja (vagy tenyer�vel eltakarja) szem�t �s j�t�kos izgalommal k�rdezi: „Anyu, hol vagyok?”, m�lyen meg van gy�z�dve arr�l, hogy var�zsolt: k�v�nta a szepar�ci� okozta fesz�lts�get �s a tal�lkoz�s �r�m�t (ami azonnal megt�rt�nik, amint a szem�t kinyitja), ez�rt n�h�ny m�sodpercre elt�ntette mag�t k�rnyezet�b�l, vagy „csirib�-csirib�” - sz�leit var�zsolta el maga mell�l; nem l�tja �ket, teh�t nincsenek. A mes�k var�zsos vil�ga tulajdonk�ppen ugyan�gy m�k�dik. A germ�n mitol�gi�ban - de a magyar mesevil�gban is - gyakran megjelen� mot�vum a csodas�veg, ami l�thatatlann� teszi azt a szem�lyt, aki a fej�re h�zza. A var�zslat magyar�zata egyszer�: a sipk�t csak j� m�lyen a fej�nkre kell nyomnunk – olyan m�lyen, hogy a szem�nket is eltakarja -, �s a csoda m�ris megt�rt�nt. (Csongor k�penye is �gy „m�k�dik”: a fej�nket kell betakarni vele, �s azonnal „k�dd� v�lunk”.) A mes�k vil�ga nem a gyermek fant�zi�j�t t�kr�zi, hanem a gondolkod�s�t; azt a k�pet, amit k�rnyezet�r�l - amely tele van j� �s gonosz �ri�sokkal, t�nd�rekkel �s vasorr� b�b�kkal - alkot, �s azokat a hipot�ziseket, magyar�z� elveket, amelyek ennek a (m�s m�don felfoghatatlan) vil�gnak a m�k�d�s�t sz�m�ra �rthet�v� teszik.

Mi, sz�l�k, est�nk�nt oda�l�nk gyermekeink �gya mell�, �s mes�l�nk. �ltal�ban Andersent, a Grimm-testv�reket vagy Benedek Elek �sszegy�jt�tt mes�it olvassuk – hiszen nek�nk is ezekb�l a k�nyvekb�l olvastak sz�leink -, de el�fordul az is, hogy a klasszikus mot�vumok felhaszn�l�s�val magunk alkotunk - „fejb�l” - izgalmas, csod�kkal teli t�rt�neteket. M�gis, azt kell mondanom: a mes�ket nem a sz�l�k - m�g csak nem is Andersen vagy a Grimm-testv�rek - tal�lj�k ki, hanem maguk a gyerekek! A harmincas �vekben a Szovjetuni�ban betiltott�k a t�nd�rmes�ket, mert �gy v�lt�k, ilyesmivel csak a kapitalizmusban but�tj�k a kicsiket, �s egy�bk�nt sem felelnek meg a szocialista realizmus eszt�tikai k�vetelm�nyeinek. Azonban mindazok, akik komolyan odafigyeltek a gyerekekre, gyorsan �szrevett�k, hogy az �vod�sokat �s a kisiskol�sokat nem lehet megfosztani a t�nd�rmes�kt�l; ha mi, feln�ttek nem mes�l�nk nekik ilyen mes�t, megalkotj�k �k - m�ghozz� a klasszikus mot�vumokhoz nagyon hasonl� elemekb�l - �nmaguknak! Az els� pillanatban tal�n meglep�, de a j� t�nd�rmese nemcsak a h�rom-h�t�ves gyermek gondolkod�sm�dj�t t�kr�zi, de tartalmazza azokat a konfliktusokat is, melyekkel ez a koroszt�ly szinte t�rv�nyszer�en k�szk�dik. A mese h�se - ak�r kir�lyi csal�dban nevelkedik, ak�r szeg�nyember kunyh�j�ban, nem lehet m�s, csak a „legkisebb” gyermek, hiszen aki a mes�t hallgatja, szint�n a legkisebb a csal�dban. Kiszolg�ltatott a hatalmat gyakorl� feln�tteknek, gyakran �nk�ntelen�l, n�ha sz�nd�kosan lebecs�lt �s megal�zott, mint Hamupip�ke vagy Eszben a kalotaszegi n�pmes�kben. A gyermek - azonosulva ezekkel a mesefigur�kkal - a saj�t helyzet�t, a saj�t sors�t �li �t, �s a meseh�s diadal�val �t�li azt a felszabad�t�, nagyszer� �lm�nyt is, amit Arisztotel�sz �ta katarzisnak nevez�nk. A sz�l�h�z f�z�d� kapcsolat, a verg�d�s a biztons�got ny�jt�, ugyanakkor kiszolg�ltatott� t�v� f�gg�s�g (dependencia) �s a kock�zatos, de felemel� �s �nbizalmat ad� f�ggetlens�g (auton�mia) k�z�tt, ennek az �letszakasznak meghat�roz� probl�m�ja. Gondoljunk csak ut�na: a h�rom-n�gy esztend�s gyermek l�tv�nyosan szenved a sz�l� hi�ny�t�l - ezt az �rz�st szepar�ci�s f�lelemnek nevezz�k -, de amikor egy�tt van a csal�d, mindent egyed�l akar csin�lni, �s - id�nk�nt el�g agressz�v m�don - elutas�tja a sz�l� k�zeled�s�t. Kevesen tudj�k - m�g kevesebben ismerik el -, hogy ez az ambivalencia nemcsak a gyermek, de a sz�l� lelk�ben is megtal�lhat�. Hiszen sz�l�nek lenni nagyon sok �r�met, ugyanakkor rengeteg terhet �s �ldozatot is jelent. Ki az az �desanya, aki nem �rzi �gy, hogy hatalmas k� esett le a lelk�r�l, amikor este, �gy kilenc k�r�l, l�tja, hogy v�gre elaludt a gyerek, �s most nyugodtan oda�lhet egy kicsit f�rj�hez, a telev�zi� el�? Ha j�l olvassuk �ket, k�nynyen �szrevessz�k, hogy a legt�bb „klasszikus” t�nd�rmese err�l az ambivalenci�r�l sz�l; arr�l a k�z�s sz�l�i �s gyermeki k�zdelemr�l, mely lelk�kben a szeretetb�l sz�rmaz� k�telezetts�gek „rabs�ga” �s a f�ggetlens�gb�l ered� „szabads�g” k�z�tt zajlik. Vegy�k p�ld�ul az egyik legismertebb - val�ban megt�rt�nt esem�nyeken alapul� - mes�t, a Jancsi �s Julisk�t. Amikor a szeg�ny fav�g� l�tja, hogy kunyh�j�ban fogyt�n az �lelem, feles�g�vel egyet�rt�sben elhat�rozza, hogy megszabadul k�t gyermek�t�l - a „k�teless�g” helyett a „szabads�got” v�lasztja. Ott is hagyja a gyerekeket alva, az erd�sz�len. Amikor Jancsi �s Juliska fel�bred, azonnal �szreveszik, hogy apjuk magukra hagyta �ket. De s�t a nap, csicseregnek a madarak, a k�t gyerek boldogan v�g neki az erd�nek - mondhatjuk �gy is, �r�lnek a szabads�gnak, annak, hogy megszabadultak az ilyen kor� gyerekeket nyomaszt� f�gg�s�gt�l, kiszolg�ltatotts�gt�l. Est�re azonban megv�ltozik a helyzet. Otthon, a kunyh�ban, a fav�g� is r�gen megb�nta m�r, hogy eldobta mag�t�l gyermekeit, de az erd�ben Jancsin �s Julisk�n is er�t vesz a szepar�ci�s f�lelem. S�t�t van, a falevelek fenyeget�en sustorognak a sz�lben - kit �rdekel m�r az auton�mia, otthon lenni volna j�, a szeretet �s a pattog� k�lyha meleg�ben. �s ebben a pillanatban egy aranyos kis m�zeskal�cs-h�zik� ker�l az �tjukba. A h�z el�tt kedves, �reg n�ni �ll, b�josan invit�lja �ket, �s a gyerekek lelkesen mennek is ut�na: megtal�lt�k �jra a sz�l�i gondoskod�s �s az otthon biztons�g�t. De amint mindezt megkapt�k, a benn�k dolgoz� ambivalencia �jabb fordulatot eredm�nyez: a h�vogat� h�zik�r�l r�gt�n kider�l, hogy boszork�nytanya, a kedves, �reg n�ni pedig nem m�s, mint a vasorr� b�ba! Vagyis odabent, a f�gg�s�ggel megterhelt biztons�gban m�r �jra a szabads�g vonz, �s kezd�dik minden el�lr�l. Ugyanezt a mot�vumot tartalmazza a Piroska �s a farkas is (csak azt kell tudnunk, hogy aki v�g�l bekapja Pirosk�t, az val�j�ban a nagymama �s nem a f�k�t�be b�j� ordas), �s minden olyan mese, amelyben a f�h�s – a legkisebb gyermek - tariszny�j�ban a hamuban s�lt pog�cs�val, vil�gg� indul.

Napjainkban sok sz� esik arr�l, hogy a k�perny�r�l �rad� er�szak milyen sokat �rt a gyerekeknek. Ez k�ts�gtelen�l igaz �ll�t�s, de nyitva hagyja a k�rd�st: mi a helyzet a t�nd�rmes�kkel? Hiszen, aki olvasta vagy gyerekkor�ban hallgatta �ket, pontosan tudja, hogy p�ld�ul Grimm mes�i tele vannak er�szakos cselekm�nyekkel; a legkisebb kir�lyfi egyenk�nt szabdalja le a h�tfej� s�rk�ny valamennyi fej�t, �s amikor a lova �hes, a saj�t combj�b�l kanyar�t sz�m�ra egy j�kora darabot. A telev�zi�ban fr�csk�l� m�v�r �s a t�nd�rmes�kbe rejtett er�szak k�z�tt a legfontosabb k�l�nbs�g az, hogy az ut�bbit a sz�l� mes�li gyermek�nek, az �gy sz�l�n �ld�g�lve. Ilyenkor a gyermekben a nap folyam�n �hatatlanul felgy�leml� f�lelmek, agressz�v indulatok a mesebeli h�s kalandjaihoz kapcsol�dnak, �s a - sz�l� biztons�got, nyugalmat, szeretetet �raszt� k�zel�ben - fel is old�dnak a szerencs�s befejez�s katarzisa sor�n. Biztos vagyok benne, hogy a telev�zi� sem tudna �rtani, ha a sz�l�k - besz�lget�sre k�szen - ott �ln�nek gyermekeik mellett, �s fogn�k a kez�ket, mik�zben egy�tt n�zik ak�r a Tom �s Jerryt, ak�r a H�rad�t...

�rta: Ranschburg Jen�