A tündérfa (Chimonanthus praecox) virágai kicsik, viaszosak és sárgák. Nem annyira mutatósak, de rendkívül illatosak. Ez a nagy, lassú növekedésű lombhullató bokor elérheti a 3,5-4,5 m magasságot. A tündérfa a napos és a félárnyékos helyeket is elviseli.

Tündér kankalin

A különféle kankalinok ( másnéven csókaláb, égikincs, primula) közül a Kínában őshonos, emeletes virágzatú tündér kankalin ( Primula Malacoides )igazi kora tavaszi - télvégi kincs.Az 1900- as években került Európába,Konténerben, cserépben is nevelhető.Az első dupla virágú keverék virágainak szine rózsaszín, lila, fehér.Mint a kankalíno általában, mérgező növény.A hosszan felnyúló virágszárakon az apró virágok egymás felett örvösen állnak, azaz több szintben nyílnak.Ezért mondják a virágzatára, hogy "emeletes".Egy száron egymás után 3-4 virágörv is képződik.Először a legalsó szinten nyilnak a virágok.Az élénk színű változatok a legmutatósabbak.A tojásdad, csipkés szélű alul hanvas, szőrös levelei hosszú levélnyélen ülnek, a virágzatokat rozettásan veszik körbe.Levelei sokkal kisebbek mint rokonáé, a közismert szobai kankaliné.

Tündérrózsa

(növ., Nymphaea tourn., Castalia Salisb., tökincs az Alföldön, tündérike, nimfavirág), a róla nevezett család vizi rózsája, mintegy 25 faja (hazánkban 3) majd az egész föld vizeiben nő. Tőkéje húsos, levélnyele a víz magassága szerint ereszkedik, lemeze kerekded, a viz szinén elterül, az alja szivformán van kimetszve, ugy hogy a levél inkább veseformáju lesz. Virágszála szintén a vizmélység szerint nyulik, virága nagy, a viz szinére emelkedik. Szirma és himje sok, emez csaknem észrevétlenül alakul ki a szirmokból, termése húsos, fel nem nyiló (vizi tök). A N. alba L. Európa és hazánk vizeiben él. levele kerek, épszélü, virága fehér, himje sárga. Állóvizeinknek valóságos dísze. Tőkéjében keményítőt és cserzőt termel, ehető, de cserzenek is v. a disznót etetik vele. Régebben a virágjával meg a magvával együtt orvosilag és szerelemgerjesztésre használták. A nagyváradi n. thermalis DC. csak az egyiptomi lótuszvirág (l. o.) kopasz alakja. A N. coerulea Savign. (kék T.) egyiptomi, kedvelték, de kevésbbé tisztelték mint a lótuszvirágot, emlékművön is látni. Az egyiptomi nép mint lótuszvirággal díszített vele. Több más külföldi faját kerti viztartóban ápolják. A Nympaea, valamint a rokon Nelumbium majdnem minden nép mitologiájába belejátszik s ez Ázsiának hegysíkjáról származott szét. Igy jutott a Nelumbium Egyiptomba is. Az északibb fajoknak szintén ez a szerep jutott Németországban és Skandináviában. Később varázsló fő lett a T. Alakzatát l. alkalmazkodás. V. ö. Borbás, A hévvizi T. keletkezésének analogonja (Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1894).

Tündérrózsafélék

(növ., Nymphaeaceae), kétszikü növénycsalád a hullámrózsák (Hydropeltidinae) rendjében. Vizi virágok, Levelök a viz mélysége szerint hosszu, nyelü, széles, tutaj módjára a viz szinén úszik, kerek, szivforma vagy pajzsalaku. Nagy fehér, piros, kék vagy sárga virágjok magánosan a hosszu virágszál végén emelkedik a viz szinére. A hazai fajok termése bogyónemű, a maradandó bibe koronázza, s lassanként rothad el, hogy a magvai kiszabadulhassanak. Mintegy 35 faja a mérsékelt földöv vizeiben (Nympahea, habrózsa), kevesebb a forró vidékében nő (Victoria). Ásatagon a Nymphaea, Nymphaeites Sternb., Nelumbium L. a geologia harmadkorából ismeretes. V. ö. Caspary, nymphaeaceaea in Annales Musei Lugduno-Batavi (2 köt.); Staub, A tavi rózsák multja és jelene (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai 1891).

Tündérfátyol