A t�nd�rfa (Chimonanthus praecox) vir�gai kicsik, viaszosak �s s�rg�k. Nem annyira mutat�sak, de rendk�v�l illatosak. Ez a nagy, lass� n�veked�s� lombhullat� bokor el�rheti a 3,5-4,5 m magass�got. A t�nd�rfa a napos �s a f�l�rny�kos helyeket is elviseli.

T�nd�r kankalin

A k�l�nf�le kankalinok ( m�sn�ven cs�kal�b, �gikincs, primula) k�z�l a K�n�ban �shonos, emeletes vir�gzat� t�nd�r kankalin ( Primula Malacoides )igazi kora tavaszi - t�lv�gi kincs.Az 1900- as �vekben ker�lt Eur�p�ba,Kont�nerben, cser�pben is nevelhet�.Az els� dupla vir�g� kever�k vir�gainak szine r�zsasz�n, lila, feh�r.Mint a kankal�no �ltal�ban, m�rgez� n�v�ny.A hosszan felny�l� vir�gsz�rakon az apr� vir�gok egym�s felett �rv�sen �llnak, azaz t�bb szintben ny�lnak.Ez�rt mondj�k a vir�gzat�ra, hogy "emeletes".Egy sz�ron egym�s ut�n 3-4 vir�g�rv is k�pz�dik.El�sz�r a legals� szinten nyilnak a vir�gok.Az �l�nk sz�n� v�ltozatok a legmutat�sabbak.A toj�sdad, csipk�s sz�l� alul hanvas, sz�r�s levelei hossz� lev�lny�len �lnek, a vir�gzatokat rozett�san veszik k�rbe.Levelei sokkal kisebbek mint rokon��, a k�zismert szobai kankalin�.

T�nd�rr�zsa

(n�v., Nymphaea tourn., Castalia Salisb., t�kincs az Alf�ld�n, t�nd�rike, nimfavir�g), a r�la nevezett csal�d vizi r�zs�ja, mintegy 25 faja (haz�nkban 3) majd az eg�sz f�ld vizeiben n�. T�k�je h�sos, lev�lnyele a v�z magass�ga szerint ereszkedik, lemeze kerekded, a viz szin�n elter�l, az alja szivform�n van kimetszve, ugy hogy a lev�l ink�bb veseform�ju lesz. Vir�gsz�la szint�n a vizm�lys�g szerint nyulik, vir�ga nagy, a viz szin�re emelkedik. Szirma �s himje sok, emez csaknem �szrev�tlen�l alakul ki a szirmokb�l, term�se h�sos, fel nem nyil� (vizi t�k). A N. alba L. Eur�pa �s haz�nk vizeiben �l. levele kerek, �psz�l�, vir�ga feh�r, himje s�rga. �ll�vizeinknek val�s�gos d�sze. T�k�j�ben kem�ny�t�t �s cserz�t termel, ehet�, de cserzenek is v. a diszn�t etetik vele. R�gebben a vir�gj�val meg a magv�val egy�tt orvosilag �s szerelemgerjeszt�sre haszn�lt�k. A nagyv�radi n. thermalis DC. csak az egyiptomi l�tuszvir�g (l. o.) kopasz alakja. A N. coerulea Savign. (k�k T.) egyiptomi, kedvelt�k, de kev�sbb� tisztelt�k mint a l�tuszvir�got, eml�km�v�n is l�tni. Az egyiptomi n�p mint l�tuszvir�ggal d�sz�tett vele. T�bb m�s k�lf�ldi faj�t kerti viztart�ban �polj�k. A Nympaea, valamint a rokon Nelumbium majdnem minden n�p mitologi�j�ba belej�tszik s ez �zsi�nak hegys�kj�r�l sz�rmazott sz�t. Igy jutott a Nelumbium Egyiptomba is. Az �szakibb fajoknak szint�n ez a szerep jutott N�metorsz�gban �s Skandin�vi�ban. K�s�bb var�zsl� f� lett a T. Alakzat�t l. alkalmazkod�s. V. �. Borb�s, A h�vvizi T. keletkez�s�nek analogonja (P�tf�zetek a Term�szettudom�nyi K�zl�nyh�z 1894).

T�nd�rr�zsaf�l�k

(n�v., Nymphaeaceae), k�tszik� n�v�nycsal�d a hull�mr�zs�k (Hydropeltidinae) rendj�ben. Vizi vir�gok, Level�k a viz m�lys�ge szerint hosszu, nyel�, sz�les, tutaj m�dj�ra a viz szin�n �szik, kerek, szivforma vagy pajzsalaku. Nagy feh�r, piros, k�k vagy s�rga vir�gjok mag�nosan a hosszu vir�gsz�l v�g�n emelkedik a viz szin�re. A hazai fajok term�se bogy�nem�, a maradand� bibe koron�zza, s lassank�nt rothad el, hogy a magvai kiszabadulhassanak. Mintegy 35 faja a m�rs�kelt f�ld�v vizeiben (Nympahea, habr�zsa), kevesebb a forr� vid�k�ben n� (Victoria). �satagon a Nymphaea, Nymphaeites Sternb., Nelumbium L. a geologia harmadkor�b�l ismeretes. V. �. Caspary, nymphaeaceaea in Annales Musei Lugduno-Batavi (2 k�t.); Staub, A tavi r�zs�k multja �s jelene (Magyar orvosok �s term�szetvizsg�l�k munk�latai 1891).

T�nd�rf�tyol