|
Hazatrtl...
Habfehr ftyolknt
terlt a h a tjra,
apr pelyhekben
lmosan ringatzva.
Mindenki hazatrt mr,
lbnyomok sem csftottk,
csak mint puha takar,
lgyan vonta be az utct.
n bren vrtalak,
s nztem a tncol pelyheket,
a lmpafnyben az utcn,
mint nap fnyben a porszemek
gy kergettk egymst,
s n csak vrtalak,
tudtam ton vagy hozzm,
elfeledtem a gondokat.
Elnyomott vgl az lom,
de lmomban is fogtam a kezed,
nem szltl csak rm nevettl,
mondanod sem kellett, hogy szeretsz.
Reggel mosolyogva bredtem,
nem volt mr hideg s stt,
csak egy sor lbnyom volt a hban,
s n tudtam, hogy a tid.

Tovbbi versei
|
|
|