Meghalt Meghalt: K�z�nnyel olvasod. Meghalt: Mindennap hallhatod. Hamar mondod ki, kurta sz�, M�gis szivet r�zk�dtat�. A nyelvnek nincs b�sabb szava. Ez az �r�k kh�osz maga. A kinek sz�l, nem �rti meg; A s�ri �j vak �s siket. A f�ldi l�t jav�t-jaj�t, Sz�z �r�m�t �s sz�z baj�t Nem �rzi t�bb� sohasem A sz�v, ha porlik odalenn. J�het a ny�jas kikelet, Fakaszthat milj� �letet; Eg�sz f�ld �nnepelheti: Szeg�ny tat�r, mindegy neki! Ifj�, kinek az izma vas, Le�nyka, mint nyil� tavasz - Ha k�s�n, �vek m�lva is: Meghalt, elmondj�k r�lad is. Kik itt vagyunk, kik itt lakunk, Egym�sut�n mind meghalunk; S a temet� sz�ll� pora Multr�l nem �lmodik soha.     S�t�t erd�ben S�r�, s�t�t erd�ben j�rok, A feny�k szinte az �gig �rnek. G�g�sen ny�lnak a magasba, Takarj�k sz�n�t az �g k�kj�nek. Oly h�v�s �s kihalt itt minden, B�s n�mas�g gubbaszt deres �gon. F�zom, a kegyetlen t�li sz�l Cib�l, s csontig hatol �t ruh�mon. Azt hiszem v�gleg elt�vedtem, Nem maradt m�r er�m tov�bbmenni. F�radt vagyok, itt megpihenek, Fagykarj�val �t�lel a semmi. Meg�lelek egy feny�t�rzset, Testem meleg�t n�ki �tadva, Dermedt t�levelein csillan, J�gg� fagyott k�nnycseppk�nt a gyanta. Az eml�kek rengeteg�b�l, M�g el�t�nik egy boldog �lom. S egy sebet �t�, f�j�, mi�rt? A v�laszt t�n soha nem tal�lom. K�be z�rt vil�g T�preng� hajnali �r�n, K�b�l sz�tt vil�got k�pzelek, Hol k�-li�nok kering�znek, S �tfogj�k k�be z�rt testemet. Mohos dallamot sz�r most a f�ny, S az elt�vedt, k�borl� csillagok, �m k�be z�rt �rint�sek foglya, Egyed�l m�r csak �n vagyok. K�be z�rt arcom sosem nevet, K�b�l �rt, b�s titkokat rejt, Elveszettnek hitt, h�tlen �lmokat, Egy k�be z�rt vil�got felejt. K�be r�tt pill�m sosem rebben, Dereng�, k�-sz�n� hajnalon, K�be �gett sz�vem meg sem rezd�l, Ha k�r�lfogj�k fagyos s�hajok. F�z�s, reggeli sziv�rv�ny-harmat Cseppje csordul zord k�arcomon, S felny�lnak a k�be lopott z�rak, A tiszta f�ny�, csend-holnapon.