|
|
Ezen az ábrán a csillagképeket (és végső soron az egész univerzumot) körülölelő égi kígyó látható. Az önmagába visszatérő hullámos vonallal jelképezett kozmikus kígyó többé-kevésbé azonosnak tekinthető a végtelenség és a ciklikusság egyik legismertebb szimbólumával, a hermetikus és alkimista kéziratok lapjain oly gyakran felbukkanó, saját farkába harapó kígyóval vagy sárkánnyal. Ugyancsak saját farkába harapó kígyóként ábrázolták a kozmoszt jelképező Urobóroszt. Egy Olümpiodórosz nevű görög alkimista szerint "egyes egyiptomi papi írnokok, amikor a kozmoszt akarták ábrázolni az obeliszkeken és a szent feliratokon, az Urobórosz nevű sárkánykígyó képét vésték be vagy rajzolták oda. Ennek testén a foltok elrendezése megegyezik a csillagképek elhelyezkedésével." Az ilyen és hasonló talizmánok legfontosabb célja szorosabbra fűzni az ember és az univerzum kapcsolatát, helyreállítani az egyén és a világ megbomlott harmóniáját és védeni viselője testi-lelki egészségét.
|
|
|
|
Koreai szerencsetalizmán a Li dinasztia második periódusának (XVVII.-XIX.sz.) idejéből. A közepén látható, körbe rajzolt kereszt a négy égtájat jelképezi, és arra utal, hogy a talizmán a tér minden irányából magához vonzza a szerencsét és a boldogságot. A központi ábra körül elhelyezkedő jelek a boldog élet öt alappillérét jelentik, amelyek többé-kevésbé megegyeznek a kínai szerencsetalizmánok és üdvözlőkártyák öt denevérrel jelképezett öt áldásával. Ez az öt alappillér a következő: su- hosszú élet; pu- gazdagság; kong-njong- béke és egészség; ju ho- erény; no dzong-mjong- természetes halál.
|
|
|
|
Egykor különösen a Földközi-tenger északi részén hajózó tengerészek körében volt népszerű ez az úgynevezett "asztro-navigációs" talizmán, amelynek első példányai a XVIII.századból maradtak fenn. Viselői azt tartották róla, hogy segít a tájékozódásban és a helyes út megtalálásában, biztonságosabbá teszi a hajózást, lecsendesíti a hullámokat, megoltalmaz a hajótöréstől, illetve a vízbefúlástól, hozzásegít a jövedelmező vállalkozásokhoz és a szerencsés hazatéréhez. Az élet vizein hajózók hasonló jótéteményeket várhatnak tőle.
|
|
|
|
A főnix az égi tűz, a Nap, az örök megújulás és a hallhatatlanság jelképe. Az ősi Egyiptomban az újjászületett Ozirisz halhatatlan, mindent beragyogó lelkeként tisztelték. Kínában Feng-huang néven ismerték, és a madarak királyának tartották. Ezenkívül összefüggésbe hozták a császárnővel, a házastársi hűséggel, a nemi egyesüléssel, a déli iránnyal, a tűzzel, a nyárral és a piros színnel. Testrészei az öt erényt szimbolizálják; feje az erkölcsi tisztaságnak, két szárnya a kötelességtudásnak, háta a rituálisan szabályozott viselkedésnek, mellkasa az emberszeretetnek, gyomra pedig a megbízhatóságnak felel meg. Az antik szerzők tudni vélték, hogy a főnix minden ötszázadik évében meglátogatja az egyiptomi népvárost, Héliopoliszt, ahol hamuvá égeti magát, majd hamvaiból újra életre kel. Egyesek szerint a Főnix a ciklikusan elpusztuló és újjászülető univerzum szimbóluma. Tacitus 1461 évben adja meg életkorát, Manilius pedig egy platón évében , amely addig tart, amíg a Nap, a Hold és az öt bolygó vissza nem tér kiindulási helyzetébe. Tertullianus, Szent Ambrus és Jeruzsálemi Szent Cirill a testi feltámadás bizonyítékát látta benne.
|
|
|
|
Ez a bőséget, termékenységet, szerencsét, üzleti sikereket, anyagi gyarapodást és gazdagságot hozó Jupiter talizmán a következő, önmagukban is igen hatásos elemekből tevődik össze: Felül héber betűkkel felírva a Jupiter planetáris intelligenciájának, Yahphielnek a neve olvasható. A belső körben, a háromszögtől jobbra a Jupiter planetáris szellemének, Hismaelnek, Balra Yahphielnek, a háromszög alatt pedig a Jupiter olümposzi szellemének, Bethornak a szigilluma helyezkedik el. A háromszögben középen a Jupitert jelképező korona, felül a bolygó közismert asztrológiai szimbóluma, alul a vele társított két álllatövi jegy, a Nyilas és a Halak ábrája, közöttük pedig Jupiter pecsétje látható. A körgyűrű két oldalán a Jupiterrel azonosított két geomanciai alakzat, az Acquisitio(megszerzés) és a Laeititia(öröm), alsó részén pedig a Jupiter angyalának, Zacharielnek a jele fedezhető fel.
|
|
|
|
Ez a talizmán -központi figurája, a serleg vagy kehely révén (amely a nőiség egyik legősibb és legegyetemesebb szimbóluma)- összeköttetést teremt az isteni világ női oldalával, de mindenekelőtt a szerelem és a termékenység istennőivel. Ebből kifolyólag viselőjének segítségére lehet a párválasztásban, a szeretett személynek ajándékozva pedig előidézheti a kölcsönös vonzalom kialakulását vagy a szerelem beteljesülését. A kereszténység jelképtárában szintén fontos szerepet tölt be a kehely. Ez a hit szimbóluma, de Jézus földi életének kezdetét és végét is egy-egy kehely jelképezi. Az első kehely Mária testére utal, a felette lebegő galamb pedig a Szentlélekre. A második kehely az utolsó vacsora kelyhe, amely Krisztus kiontott vérét tartalmazza. Ez a kehely nem más mint a Grál, "a vágy titokzatos tárgya", a középkori lovagi misztika beavatási labirintusának középpontja.
|
|
|
|
Ez a Salamon királynak tulajdonított pentákulum, vagyis a kör alakú mágikus ábra a mentális képességek fokozását, az intellektus fejlesztését és az emberben rejlő legkülönfélébb kibontakozását előmozdító mágikus segédeszközként szerepel a középkori grimoire-okban, azaz varázskönyvekben. A nyugati ezoterikus tradíció Salamon királyt tartja a bibliai idők legnagyobb mágusának. A hagyomány szerint Salamon varázsgyűrűi, pentákulumai és talizmánjai segítségével démonok egész légiójának parancsolt. Ezért tekintik mind a mai napig különösen hatásosnak a neki tulajdonított varázsigéket és mágikus ábrákat.
|
|
|
|
Ez a talizmán a indiai asztrológia legfontosabb princípiumait foglalja magába. A külső kör a tizenkét állatövi jegyet ábrázolja, amelyek tökéletesen megegyeznek a nyugati asztrológia állatövi jegyeivel. A belső körben a planéták és a Föld jelképes alakjai, illetve istenei. Középen pedig Szurja, a napisten látható, amint kocsija elé befogott hét lovat hajtaja. Mint minden körkörös ábra, ez is mágikus védelmet biztosít, elhárítja, illetve semlegesíti a negatív hatásokat, őrzi a test és a lélek épségét, makrokozmosz ábrázolásként pedig összeköt a mindenséggel és az univerzumot irányító természetfeletti hatalmakkal.
|
|
|
|
Az ókori Egyiptomban különösen a nők körében volt népszerű az Ízisz-csomó néven ismert tjet amulett. Mivel Ízisz vérét (egyesek szerint menstruációs kötőjét) jelképezi, eredetileg rendszerint valamilyen vöröses árnyalatú féldrágakőből -karneolból, jáspisból, achátból- vagy vörösre festett fajanszból készítették. Elsősorban a menstruációs fájdalmak enyhítését és a különféle női betegségek gyógyítását várták tőle. De minthogy Íziszt tartották az egyiptomi pantheon leghatalmasabb varázslónőjének, jelképét a mágikus támadások elhárítására is alkalmazták. Az élőket mindenekelőtt a szemmel veréstől és a rontástól védte, a halottakat pedig az alvilági szörnyek pusztító hatalmától.
|
|
|
|
Az ősi Európa nyolc szakrális ünnepének jeleit magába foglaló talizmán. Az elmúlt korok emberei, akik együtt éltek a természettel, jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítottak az évszakok változásának és az évet négy egyenlő részre osztó két napéjegyenlőségnek és két napfordulónak, mint modern városi ember, aki számára ez utóbbi események legjobb esetben is csupán elvont csillagászati fogalmak. Egykor az évszakokat elválasztó határnapokat és a négy kozmikus fordulónapot mágikus erejű időszaknak tekintették, amelyek különösen alkalmasak a gazdag termést és a sikeres vadászatot előmozdító áldozati szertartások és rituális táncok bemutatására, valamint a természet rejtett erőivel és az istenekkel való kapcsolatteremtésre. Az ősi szakrális ünnepek a következő sorrendben követik egymást: Yule- a téli napforduló előestéje, az ujjászülető fény ünnepe; Imbolc- február elsejének előestéje, a növekvő fény ünnepe; Ostara- a tavaszi napéjegyenlőség előestéje, a kiviruló természet, a szerelmi mámor ünnepe; Midsummer- a nyári napforduló előestéje, a termés betakarításának ünnepe; Mabon- az őszi napéjegyenlőség előestéje, a gyümölcsérés, a szüret, a bőség, a megelégedettség és a harmónia ünnepe; Halloween- november elsejének előestéje, az ősök, a halottak, az alvilági lények ünnepe.
|
|
|
|
|
|