Az egyik leg�sibb egyiptomi amulett az Ozirisz h�tgerincek�nt �rtelmezett dzsed-oszlop, amely hieroglifak�nt a tart�ss�got, �lland�s�got jel�li. Vannak, akik vil�gfa szimb�lumnak tartj�k, azokb�l az egyiptomi s�rfeliratokb�l kiindulva amelyek szerint halottak a dzsed-oszlop seg�ts�g�vel jutnak fel az �gbe. Az Ozirisz tisztelet�re rendezett �nnepeken fel�ll�tott nagym�ret� dzsed-oszlop az isten felt�mad�s�t illetve a felt�madt istent jelk�pezte. Az oszlop k�t emberi karja minden bizonnyal a t�lvil�gi istenk�nt �jj�sz�letett Ozirisz uralkod�i r�termetts�g�t volt hivatva reprezent�lni. A f�ra�k a n�p el�tt megjelenve ugyan�gy tartott�k a kez�kben a p�sztorbotot �s a cs�phadar�t, a v�delem �s a b�ntet�s, az oltalom �s a megtorl�s eme k�t �si jelk�p�t.

A hindu tantrizmus k�vet�i �ltal haszn�lt medit�ci�s objektumok nyugaton is j�l ismert form�i a jantr�k. Ezeket az ar�nylag egyszer�, vonalas �br�kat "f�mre, f�ra, b�rre, k�re, pap�rra festik, illetve v�sik, vagy csak egyszer�en a f�ldre rajzolj�k vagy a falba karcolj�k." A szanszkrit (eredet�) jantra sz� jelent�se "megtart�st el�seg�t� eszk�z." Az itt l�that� Sri- jantr�t egy n�gy "kapuval" ell�tott n�gyzet hat�rolja. Ennek belsej�ben koncentrikus elrendez�s�, stiliz�lt l�tuszszirmokkal d�sz�tett k�r�k l�that�k, amelyek kilenc, egym�sba hatol� h�romsz�get �lelnek k�r�l. A jantra k�z�ppontj�t egy bindu ("pont") jel�li. A h�romsz�gek k�z�l n�gy felfel�, �t pedig lefel� ir�nyul. A lefel� ir�nyul� h�romsz�gek a n�i princ�piumot, a felfel� ir�nyul�k pedig a f�rfi princ�piumot jelk�pezik. A k�z�pen l�that� pont (bindu) a teremtett vil�g �sok�t, a tulajdons�gok n�lk�li, megnyilv�nulatlan Brahmnat szimboliz�lja. A koncentr�ci�, illetve medit�ci� sor�n a teremt� pontb�l kifel� haladva eljuthatnak a teremtett vil�ghoz amelyet a n�gyzet jel�l. (a n�gyzet oldalain elhelyezked� "kapuk" a n�gy �gt�jnak felelnek meg.) K�v�lr�l befel� haladva pedig a teremtett vil�gt�l juthatunk el annak teremt�j�hez, a megk�l�nb�ztethetetlen Brahmanhoz.

Az ezoterikus trad�ci� �s a m�gia egyik legfontosabb elm�leti alapja az univerzum, azaz a makrokozmosz �s az ember, azaz a mikrokozmosz strukt�r�j�nak l�nyegi azonoss�g�r�l val� tan�t�s. Egy Herm�sz Triszmegisztosznak tulajdon�tott �rtekez�s �gy fogalmazza meg ezt az �si elk�pzel�st: "A makrokozmoszt sz�razf�ldi �s v�zi�llatok n�pes�tik be, hasonl�k�ppen az embernek is megvannak a maga apr� �l�sk�d�i. A makrokozmosznak foly�i, tavai �s tengerei vannak, az embert belek t�ltik ki �s erek h�l�zz�k be. A makrokozmoszban szelek �s viharok t�madnak, az ember l�legzik, �s g�zokat termel. A makrokozmoszt bevil�g�tja a Nap �s a Hold, az embernek pedig szemei vannak, hogy befoghassa a f�nyt; jobb szeme a Nappal rokon, bal szeme a Holddal. A makrokozmosz rendelkezik az �llat�v tizenk�t jegy�vel, �s az ember �pp�gy rendelkezik vel�k; a fej�t�l, amely a Kosnak felel meg, a l�b�ig, amely a Halaknak van al�rendelve." Ez a talizm�n - amelynek f� funkci�ja az ember �s az univerzum kapcsolat�nak szorosabbra f�z�se - Cornelius Agrippa De occulta philosophi�j�nak illusztr�ci�jak�nt kezdte p�lyafut�s�t. Maga az �bra - amelyen a mikrokozmosz ember �s jelk�pe, a pentagram l�that� az univerzum gy�r�j�vel k�r�lv�ve - a plan�t�k �s a testr�szek m�gikus megfelel�seit (Mars - fej, V�nusz - jobb, Jupiter bal kar, Merk�r jobb, Szaturnusz bal l�b, Nap - t�rzs, Hold - nemi szervek) volt hivatva szeml�ltetni.

Ez a m�gikus k�rrel �vezett hexagram (�t egyenl� oldal� h�romsz�gb�l �sszetev�d� hat�g� csillag) egy tipikus grimoire (var�zsk�nyv) �bra. A hexagram k�r�l elhelyezked� bet�kb�l kiolvashat� AGLA feliratnak a zsid� �s kereszt�ny kabbalist�k egyar�nt gonoszt elh�r�t�, �rd�g�z� hat�st tulajdon�tottak az elm�lt sz�zadokban. Az �br�t k�r�lvev� k�r szint�n a s�t�t er�k t�voltart�s�t szolg�lja, maga a hexagram pedig �sszek�ttet�st teremt a makrokozmosszal �s mag�hoz vonzza az univerzumot ir�ny�t� term�szetfeletti hatalmak pozit�v energi�it.

A M�zes hatodik �s hetedik k�nyve c�m� grimoire (var�zsk�nyv) egyik m�gikus �br�ja, pontosabban pecs�tje. Az �bra titkos �rtelm� h�ber feliratokat, Isten k�l�nf�le elnevez�seit �s a semhamporas n�h�ny angyal�nak a nev�t foglalja mag�ba. A semhamphoras egy�bk�nt egy tipikus kabbalista m�dszer. A seg�ts�g�vel fedezt�k fel a k�z�pkori kabbalist�k azt a hetvenk�t var�zserej�nek tartott angyalnevet, amelyek M�zes m�sodik k�nyv�nek 19., 20. �s 21 szakasz�ban vannak elrejtve. A k�nyvben olvashat� k�s�r�sz�veg szerint ez a talizm�n�bra hozz�seg�ti birtokos�t az elrejtett kincsek felfedez�s�hez, �rt�kes �sv�nylel�helyek felt�r�s�hoz �s a gyors meggazdagod�shoz.

Az egyiptomi mitol�gia mindm�ig legismertebb �s legn�pszer�bb alakja a nagy var�zsl�n�, az isteni anya, a miszt�riumok lef�tyolozott �rn�je, �zisz. Nev�nek eredeti form�ja Iszet (�rj�k m�g Aszetnek �s Eszitnek is), amely tr�nust (sz�k)helyet jelent. Az �t �br�zol� k�pek �s szobrok legt�bbj�n ott l�that� nev�nek hieroglifje, a l�pcs�zetes tr�nus. A k�s�bb sokfel� ismertt� v�lt �zisz elnevez�s az egyiptomi n�v g�r�g v�ltozata. A g�r�g-r�mai korban nemzetk�ziv� v�lt �ziszt az egyiptomiak egyebek k�zt a term�kenys�g, a sz�l�s, az anyas�g, a n�i nem, a gabona, a sors, a hitvesi h�s�g, a testv�ri szeretet, az �g, a sz�l, a v�z, a tenger, a haj�z�s �s a m�gia istenn�jek�nt tisztelt�k. K�pm�sa talizm�nk�nt viselve az im�nt felsoroltakon k�v�l az �let sz�mos m�s ter�let�n is seg�ts�g�re lehet az embernek.

Ez a talizm�n els�sorban a keresked�knek, az �zletembereknek, a tanul�knak �s az utaz�knak ny�jt v�delmet, illetve hoz szerencs�t. Az �bra k�zponti eleme a Merk�r bolyg� asztrol�giai jele, amely ugyancsak a Merk�rt reprezent�l� nyolc�g� csillag k�zep�n helyezkedik el. (a nyolcas a Merk�r �ltal uralt sz�mok egyike.) A csillag cs�csai k�z�tt elhelyezked� tizenhat tov�bbi jel a k�zponti jel �ltal k�zvet�tett Merk�r hat�s�t van hivatva er�s�teni. A Merk�r legfontosabb asztrol�giai jellemz�i egy�bk�nt a k�vetkez�k: gyorsas�g, l�giess�g, mozg�konys�g, sokoldal�s�g, tarkas�g, v�ltoz�konys�g, semlegess�g, alkalmazkod�s �s �talakul�s.

Ez a talizm�n nem m�s, mint egy mandala. A "k�r" jelent�s� mandala sz� egy bonyolult �s �sszetett �br�t jel�l, amely k�l�n�sen az indiai �s tibeti ezoterikus trad�ci�ban j�tszik jelent�s szerepet. Leegyszer�s�tve egy vagy t�bb k�ls� k�rgy�r�b�l, egy �tl�i �ltal n�gy h�romsz�gre osztott bels� n�gyzetb�l �s egy vagy t�bb, ugyancsak koncentrikusan elhelyezked� bels� k�rb�l �ll. A rendszerint er�dre vagy labirintusra eml�keztet� mandala ezenk�v�l gyakran foglal mag�ba k�l�nf�le istenalakokat, szakr�lis szimb�lumokat, jelk�pes t�rgyakat, m�gikus eszk�z�ket �s �p�letelemeket. A fenti s�ma alapj�n elvileg v�gtelen sz�m� mandalavari�ci� hozhat� l�tre. A mandala a teremtett vil�g, az univerzum sematikus �br�ja, ugyanakkor a beavat�snak �s a medit�ci�nak, azaz a k�z�ppont megk�zel�t�s�nek is fontos seg�deszk�ze. Talizm�nk�nt viselve seg�t az �sszpontos�t�sban, az elm�lyed�sben, valamint a helyes c�lok kiv�laszt�s�ban �s el�r�s�ben.

A h�t klasszikus plan�ta hexagramja. A k�z�ppontban elhelyezked� Nap r�v�n a talizm�n a t�bbi hat �gitestnek kiz�r�lag a pozit�v energi�it hasznos�tja. Az �bra -amelynek elrendez�se a plan�t�knak a kabbala szefir�ival val� t�rs�t�s�t t�kr�zi- �tt�telesen a sziv�rv�ny sz�neit is reprezent�lja. A k�z�pen elhelyezked� hatsz�g (Nap) a sz�nek �sszess�g�t mag�ba foglal� feh�ret, a bal fels� h�romsz�g (Mars) a v�r�set, a bal als� (Merk�r) a narancsot, az als� (Hold) a s�rg�t, a jobb als� (V�nusz) a z�ldet, a jobb fels� (Jupiter) a k�ket, a fels� pedig a lil�t k�pviseli.

Az �let- illetve vil�gfa mot�vuma szinte minden kult�rak�rben megtal�lhat� valamilyen form�ban. A vil�gfa nem m�s, mint a vil�g tengelye, amely �sszek�ti az egym�s felett elhelyezked� vil�gszf�r�kat, vagyis az als�, a k�z�ps� �s a fels� vil�got. Gy�kerei a d�monok lakta alvil�gb�l erednek, t�rzse �tszeli a n�v�nyek, �llatok �s emberek �ltal ben�pes�tett k�z�ps� vil�got, lombkoron�ja pedig beleny�lik az istenek �gi birodalm�ba. A vil�gfa mot�vuma a mitikus kozmol�gi�k mellett n�pmes�kben is gyakran felbukkan, de k�zismert a szib�riai n�pek vil�gfakultusza is. A szib�riai s�m�nok t�lvil�gi utaz�saik sor�n a vil�gfa seg�ts�g�vel jutnak el az als� �s a fels� vil�gba. Agy evenki s�m�n a k�vetkez�ket mondta a jurt�ja k�zel�ben �ll� vil�gfa jelk�pr�l, �s a s�m�nf�r�l: "a mi hit�nk szerint a r�v�l� s�m�n lelke ezen a f�n k�szik fel a legfels� l�nyhez, mert a szertart�s alatt ez a fa megn� �s l�thatatlanul fel�r az �gig." A s�m�nfa megm�sz�sa a s�m�nok beavat�s�ban is jelent�s szerepet j�tszott. Ennek az �si r�tusnak a nyomait �rzik azok a magyar n�pmes�k, amelyek a "tetejetlen" fa megm�sz�s�r�l sz�lnak. Mindebb�l k�vetkezik, hogy a vil�gfa �br�ja talizm�nk�nt viselve seg�t legy�zni az akad�lyokat, el�mozd�tja a vil�gi �s a spiritu�lis el�rejut�st, illetve, illetve felemelked�st, ezenk�v�l szil�rdd�, kitart�v� �s �llhatatoss� tesz.