A Szwasztika
A szvasztika egy egyenl� sz�r� kereszt, aminek a sz�rai der�ksz�gben megt�rtek. Egyike a leg�sibb jelk�peknek, sz�mtalan kult�rk�rben haszn�lt�k. Jelent�se Indi�ban, az Indus menti Mohendzso Daro kult�r�ban (i. e. 2500 –1500) j� szerencse volt, m�g K�n�ban halhatatlans�got jelentett. A Szvasztika a buddhista �rm�ken is fellelhet�. Legt�bbsz�r �gy helyezt�k el, hogy a vonalak v�zszintesen �s f�gg�legesen legyenek, b�r n�ha 45 fokkal elforgatva is haszn�lj�k. A hindu v�ltozatban gyakran egy-egy p�tty�t is tesznek a sz�rak k�z�. Politikai �s antiszemita t�lt�s�t a 20. sz�zad elej�n kapta.

A Batak

A Batak, vagyis a m�gikus k�nyv, egy var�zslatokat �s ritu�l�kat tartalmaz� enciklop�dia, a szum�triai �slakosai hite szerint. A szigetlak�k a Batak-ot egy vall�si �tmutat�k�nt haszn�lhatt�k, de szem�lyes jelleg�, vagy ak�r nagyobb k�z�ss�get �rint� k�rd�sekben is hozz� fordultak tan�cs�rt. A Batak sz�mukra egy misztikus tan�csad� volt, �s nagy becsben �rizt�k. A szigetlak�k sz�m�ra a Batak-ban feljegyzett, talizm�nok �s amulettek, melyek sz�mukra a fels�bb vil�gokhoz val� kapcsol�d�s szimb�lumai voltak, �let�k k�zponti r�sz�t k�pezt�k. A betegs�gr�l azt tartott�k, hogy a gonoszs�gb�l fakad. A beteget szerint�k megsz�llta a gonosz l�lek, ez�rt az orvosok �gy gy�gy�tottak, hogy a talizm�nok seg�ts�g�vel �rd�g�z� szertart�st v�geztek

Var�zs sz�gek

Ezek a v�sett sz�gek, gnosztikus amulettek, melyek nagy becsben voltak tartva, igazi var�zseszk�znek tartott�k �ket. �ltal�ban bronzb�l k�sz�ltek, �s tele voltak v�sve okkult jelekkel �s sz�vegekkel. A gnosztikusok egy misztikus szekta volt, mely a Kr.u. 2. sz�zadban terjedt el a R�mai Birodalom keleti tartom�nyaiban. A var�zs sz�geket az�rt viselt�k, mert hittek abban, hogy megv�di �ket mindenf�le gonosz hat�st�l, illetve v�delmet biztos�tott sz�mukra a szellemekt�l �s a holt lelkekt�l is. Az okkult �r�sokkal teli sz�geket a kopors�ba is betett�k a halott teste mell�, hogy meg�vja a szellemet is k�l�nf�le negat�v hat�sokt�l.

 

Hal

A Hal az egyik leg�sibb jelk�p, val�sz�n�leg Alexandri�b�l ker�lt �t Eur�p�ba, b�r eredetileg a hal egyiptomi istenn� szimb�lum volt, aki a N�lus foly�t fel�gyelte, �s n�veked�st �s gazdags�got hozott Egyiptom sz�m�ra. A hal alatt �br�zolt p�lmafa �g, egy kor�bban haszn�lt szimb�lum volt, mely gy�zelmet jelentett. A hal felett l�that� p�sztorbot pedig a juh�szok isten�t jelk�pezte, aki vigy�zta a juhok j�l�t�t �s eg�szs�g�t. A halat �br�zol� gy�r�t, a korai kereszt�nys�gben az�rt viselt�k, hogy sikert, v�delmet, j� kil�t�sokat, gazdags�got �s boldogs�got hozzon. Az aranyhal a buddhistavall�sban is fontos szerencse jelk�p.
 

F�lhold �s teny�r

A f�lhold �bra szint�n �si v�delmez� jelk�p, mely oltalmat biztos�t a boszork�nyok �s mindenf�le vesz�ly ellen. Ez a korai keleti szimb�lum, mint patk�-forma, a G�r�g-r�mai kult�r�b�l sz�rmazik, mint betegs�g �s mindenf�le gy�trelmek elleni v�d� amulett. A K�z�pkorban a patk�k b�b�j ellen v�dtek, �s mind a mai napig szerencse szimb�lumk�nt haszn�lj�k. Amikor az er�t jelk�pez� k�z is megjelent, a f�lholddal, akkor m�r a vend�gszeretet, �s nagylelk�s�g szimb�lum�v� v�lt. A hatalmat jelk�pez� tenyeret a h�zak fal�ra festett�k Olaszorsz�gban, Sz�ri�ban, T�r�korsz�gban, �s Keleten, hogy v�delmet adjon, �s megv�dje lak�it a szerencs�tlens�gt�l, vesztes�gt�l.

 

Kagyl�

F�leg Indi�ban �s Tibetben, de m�s buddhistavall�st gyakorl� orsz�gban is hagyom�ny, hogy a kagyl�t nagyra becs�lik. Hit�k szerint a kagyl� �s az igazgy�ngy egy v�d� amulett, mely egyr�szt �kessz�l�st �s b�lcsess�get jelk�pez m�sr�szt v�delmet, j� szerencs�t �s gazdags�got hoz visel�j�nek. A kagyl�gy�ngy�t a primit�v n�pek Keleten fizet�eszk�zk�nt is haszn�lt�k a kor�bbi id�kben, k�ts�g k�v�l �rt�kes volt a sz�mukra. K�s�bb eg�szs�get hoz� szimb�lumm� v�lt. A kagyl� a buddhizmus egyik igen jelent�s jelk�pe, mind a mai napig, hiszen Buddha nyolc jelk�pe k�r�l az egyik. Mind a nyolc jelk�pet (a tanker�k, kagyl�, l�tusz, aranyhal, misztikus csom�, erny�, v�za, �s legyez�) talizm�nk�nt tartj�k sz�mon �s haszn�lj�k a vall�son k�v�l a mindennapi �letben is.
 

B�s�gszaru

A b�s�gszaru a j�l�t, a term�kenys�g �s a szerencse jelk�pe, melyet a bika szarva szimboliz�l. A g�r�g mitol�gia szerint a Zeuszt szoptat� Amaltheia kecske egyik szarv�b�l vagy Akhel�osz folyamisten H�rakl�sz �ltal let�rt szarv�b�l ered, melyet a Heszperiszek t�lt�ttek meg aranygy�m�lccsel. Amaltheia a mitol�gi�ban hol nimfak�nt, hol kecskek�nt szerepel. Egyik szarv�b�l nekt�r, a m�sikb�l ambr�zia folyt. Ovidius szerint, amikor let�rt a szarva, mert f�hoz �t�tte, egy nimfa friss z�ld �ggal tekerte k�r�l �s megt�lt�tte �des gy�m�lccsel, �tadta Zeusznak, aki a szarvat �s a kecsk�t a csillagok k�z� helyezte.
 

Gnosztikus talizm�n

A gnosztikus talizm�nt az egyiptomi h�ja- �s b�kafej� istenekkel hozz�k kapcsolatba, melyek r� vannak v�sve. A talizm�non ezen k�v�l ott van m�g az �let jelk�pek�nt az ankh kereszt, �s a sz�rnyas nap szimb�lum. A m�sik oldal�n szent sz�veg tal�lhat�, mely egy k�ny�rg�s Bait, Hathor �s Akori istenekhez. A sz�veg egy �dv�zlettel z�rul a vil�g sz�l�atyj�hoz, a teremt� f�istenhez. Ez az amulett szint�n v�d� szimb�lum volt az �si Egyiptomban. V�delmet biztos�tott visel�j�nek mind a fizikai, mind a szellemi vil�gban. A gnosztikus hitvil�g egy furcsa elegye volt a pog�ny elemeknek �s a kereszt�ny gondolatoknak. A gnoszticizmus egy bonyolult szimb�lumrendszer volt, mely egyszerre volt tal�nyos �s misztikus.

 

A g�r�g �b�c� h�t mag�nhangz�ja

Ez a talizm�n az egyik nagy kedvenc volt a g�r�g kult�r�ban, mivel k�l�n�sen kedvez� hat�s�r�l volt k�zismert. Az �bra a g�r�g �b�c� h�t mag�nhangz�j�t tartalmazza. K�l�n�s hat�s� rezg�seir�l azt tartott�k, hogy a v�gyakat seg�t val�ra v�ltani. Azt �ri azonban csak a nagy szerencse, aki k�pes megfelel�en kimondani mind a negyvenkilenc k�l�nb�z� hangz�s�t a h�t mag�nhangz�nak. Minden egyes mag�nhangz�nak ugyanis h�t megk�l�nb�ztetett kifejez�sm�dja van. A hat�sok, melyekkel megaj�nd�kozta visel�j�t a mag�nhangz� �bra, t�bbek k�z�tt a j� eg�szs�g, boldogs�g, siker minden t�ren, teljes v�delem a betegs�gek �s a lelki bajok ellen, �s a fels�bb er�k oltalma. A g�r�g�k �gy tartott�k, hogy a h�t mag�nhangz�nak van valamifajta kapcsolata a h�t bolyg�val, melyek hit�k szerint a f�ld l�t��rt felelnek.