A spiritualizmus az Amerikai Egyes�lt �llamokban indult vall�si mozgalom, amelynek jelent�s�ge az 1840-es �s az 1920-as �vek k�z�tt volt a legnagyobb, k�l�n�sen az angolsz�sz orsz�gokban. Hit�k alapja, hogy a szellem �r�k �s az anyagba (testbe) z�rt �let a szellem fejl�d�s�t seg�ti el�. A tan�t�saik a szellemvil�gb�l sz�rmaznak tiszta, ragyog� szellemekt�l m�diumokon kereszt�l.

Az antropoz�fia, az ember b�lcsess�ge (antroposz=ember, sz�fia=b�lcsess�g), az egyetlen modern, krisztusi alapon �ll� szellemi tudom�ny, mely az emberben l�v� szellemis�get k�v�nja elvezetni a vil�gban l�v� szellemi principiumhoz
A Rudolf Steiner (1861–1925) �ltal �letre h�vott filoz�fiai ir�nyzat c�lja a 20. sz�zad keres� embere el�tt �j szellemi vil�g- �s emberk�p felt�r�sa. Kapcsol�dik az emberis�g �si b�lcsess�g�hez, azonban a keleti trad�ci�kkal ellent�tben a nyugati szellemi �letben gy�kerezik, �s k�z�ppontj�ban Krisztus felt�mad�sa, a Golgotai Miszt�rium �ll. Iskol�z�si m�dszere is – az ember mor�lis fejleszt�se mellett – a nyugati gondolkod�sb�l sarjad. Tan�t�sa szerint a gondolkod�s vil�gprinc�pium, teremt� er�, melynek realit�sa van.