A karma (szanszkrit:कर्म, p�li: kamma, cselekedet, tett) ok-okozat, pontosabban az ok �s okozat viszonya, k�lcs�nhat�sa, t�rv�nye. Mint fogalom, szerepel az �si hindu, taoista, buddhista tan�t�sokban, �s szerepel a modern vil�gszeml�letek ismeretanyag�ban is.
 

A karma t�rv�nye szerint minden cselekedet�nk egy annak megfelel� k�vetkezm�nnyel j�r, illetve minden, ami t�rt�nik a vil�gban, az maga egy k�vetkezm�ny, vagyis valamilyen oknak az okozata. A karma t�gabb �rtelemben cselekedet, tett, m�. Minden t�nyez�re vonatkozik, ami a vil�gban t�rt�nik, �s k�vetkezm�nnyel j�r. Vonatkozik az akci�kra, reakci�kra, �ltal�ban a vil�g t�rv�nyei �ltal ir�ny�tott akt�v term�szeti folyamatokra, esem�nyekre, az �lettelen l�tez�k hat�saira, az emberi �s �llati cselekv�sre, de az embern�l fejlettebb, magasabb szinten �ll� l�nyek, istenek, szellemek megnyilatkoz�saira is. Minden aktivit�s, azaz ok okozatot sz�l, �s minden ok el�z�leg l�trej�tt okozatb�l eredeztethet�. �gy j�n l�tre az ok-okozati �sszef�gg�sek v�gtelen h�l�zata.

A karm�t nem szabad �sszekeverni a sorssal, de az eleve elrendel�ssel, �s az �jrasz�let�s tan�val sem. Ezek mindegyike �nmag�ban m�s jelent�ssel b�r, b�r az �jrasz�let�s (reinkarn�ci�) tan�nak fontos r�sze a karma.

A hindu elk�pzel�s szerint a vil�gegyetem �sanyag�nak (Praktiti) rezg�se (v.�. a tao mint�zatai) az az er�, amely �ltet �s mozgat. A �sok (Brahman), a semmib�l megjelen� teremt�si l�nc kezdete, szint�n a karma �ltal v�lik �rtelmezhet�v�, hiszen a teremt�s eredend� impulzusa (az isteni akarat megnyilv�nul�sa), m�r a karma t�rv�ny�t is l�trehozza.

Az els� impulzus az eredend�, �s els� ok a Szanszk�ra. A Brahmanb�l �rad� l�ter� a Szanszk�ra rezd�l�s�vel elind�totta a l�tez�si folyamatot, l�trehozva az isteni megnyilatkoz�st (Isv�ra - azaz a megszem�lyes�tett isten), �s a mindent mag�ba foglal� �sanyagot (Praktiti).

�rdemes itt megjegyezni, hogy a Karma keletkez�se id�h�z, t�rhez k�t�tt, azaz meghat�rozhat�, elmes�lhet�, ellent�tben a Dharma fogalm�val, amelynek eredet�r�l nem tudni semmit, hiszen �r�kt�l fogva l�tezik.

A karma sors is, amennyiben tudat�ban vagyunk annak, hogy minden tett k�vetkezm�nyeket von maga ut�n, hiszen a tett ok, amely okozatot teremt, �s akci�, amely reakci�t sz�l. A dharma t�rv�nye a karma-folyamatok sz�vev�nyes l�ncolat�t erk�lcsi tartalommal ruh�zza fel, amennyiben az �l�l�nyeknek sorsot tulajdon�t, amelynek alakul�sa a vil�gt�rv�ny (Dharma) betart�s�t�l, �s cselekedeteink (Karma) sz�ks�gszer� k�vetkezm�nyeit�l f�gg.

A karma t�rv�nye nem jelent eleve elrendeltet�st, sem v�letlenek sorozat�t, hiszen az embernek saj�t szabads�g�b�l ered�en mindig lehet�s�ge van befoly�solnia a sors�t. Saj�t dharm�j�nak megfelel� �let�vel (l�sd: a dharma �gazatai) �sszevetve felel�ss�ggel is tartozik az�rt. Mivel a l�lek (dzsiva) a hindu hitvil�g elk�pzel�se szerint m�s �s m�s l�tform�ban sz�letik �jj�, mik�zben l�nyege megmarad, „sorsa”, vil�gban val� l�te ered�je el�z� cselekedeteinek, �s mindenkor megl�v� szabad akarat�nak. A dharm�nknak ellenszeg�lve b�nt k�vet�nk el (a-dharma), a Karma azonban akaratunkt�l f�ggetlen�l l�tezik, egy�ttal fenntartja, s�t sok esetben meg is k�veteli szabad akaratunk megnyilv�nul�s�t sorsunk alak�t�sa �rdek�ben. B�neink j�v�t�tel�t, bel�t�sunkat, erk�lcsi alap�ll�sunkat nem tudn�nk kiteljes�teni a szabad akarat lehet�s�ge n�lk�l.

A cselekedetek f�ggetlenek att�l, hogy tudatosan vagy akaratlanul hajtott�k v�gre �ket, hiszen az akaratlanul v�grehajtott cselekedet is k�vetkezm�nnyel j�r. A Mah�bh�rata, vagy a R�m�jana eposzokban visszat�r� elem a v�letlen b�n, amely akkor is elnyeri b�ntet�s�t, ha az a cselekv� sz�nd�k�t�l f�ggetlen. Ha nem �gy lenne, felt�telezni kellene olyan fels�bbrend� hatalmat, amely fel�lb�r�ln� az eredend� t�rv�nyt, megv�ltoztathatn� annak k�vetkezm�nyeit, �t�letet alkotna, m�rlegelne. Ilyen hatalom azonban a hindu hitvil�gban nem l�tezik, az istens�gek �s azok megtestes�l�sei ugyan�gy al� vannak vetve a Dharma �s a Karma t�rv�ny�nek, mint b�rmely l�tez�.

A karma buddhista felfog�sa azonban a hindu �rtelmez�st�l n�mileg elt�r. Buddha tan�t�s�ban a karma annyiban keletkezik �s fejti ki hat�s�t, amennyiben tetten �rhet� a sz�nd�k, amellyel elk�vett�k. A buddhista felfog�s teh�t nem a sors kisz�m�thatatlan, b�r a szabad akarattal m�dos�that� szesz�ly�t vizsg�lja a karm�ban, hanem a sz�nd�kot, a sz�nd�k etikai tartalm�t. Buddh�n�l az akarat hat�rozza meg a karma min�s�g�t, �gy a sz�nd�k (cs�tan�), a k�sztet�s (szankh�ra) d�nt� jelent�s�g�. A buddhista felfog�sban a karma n�gyf�le lehet:

M�k�d�se szerint:
~Teremt�
~T�mogat�
~Elnyom�
~K�ros�t�

A hat�s rendje szerint:
~A fontos, jelent�s cselekedet hat�s�ban megel�zi a jelent�ktelent
~A hal�lk�zeli tett az �jj�sz�let�st eredm�nyezi, �s a hal�l �r�j�ban hat
~A megszokott tettek el�bb hatnak, mint a ritk�n v�grehajtottak
~A felhalmozott karma �jj�sz�let�shez vezet.

Id�beli hat�s szerinti:
~Jelenlegi �let�nkben hat�
~A k�vetkez� �letben hat�
~Valamelyik elk�vetkez� �letben hat�
~Kihunyt, hat�stalan.

�jj�sz�let�s hely�t befoly�solva:
~K�ros, rossz �jj�sz�let�shez vezet� tett
~�rz�ki ter�letre vezet� �dv�s tett
~Formai ter�letre vezet� �dv�s tett
~Forman�lk�li ter�letre vezet� �dv�s tett

Buddha tan�t�sa a karm�r�l
A karma fogalma Indi�b�l ered, az indiai vall�sokb�l �s a buddhizmusb�l. Azt fejezi ki, hogy csak t�l�nk f�gg, mi t�rt�nik vel�nk: el�z� gondolataink �s cselekedeteink v�ltak jelenlegi �llapotunkk� – s most, e pillanatban is j�v�nk magjait �ltetj�k el. Ilyen �rtelemben nem a t�l�nk f�ggetlen sors, nem egy felett�nk uralkod� istens�g, �s nem a v�letlenek d�ntenek �let�nk esem�nyei fel�l, hanem minden esetben az ok-okozati �sszef�gg�sek.

~K�nny� bel�tni: aki a sorsban, az eleve elrendel�sben hisz, annak teljess�ggel �rtelmetlenn� v�lik �lete minden sz�nd�ka �s er�fesz�t�se. Mi �rtelme lenne egy vizsg�ra tanulni, egy fontos esem�nyre k�sz�lni, ha �gyis az fog t�rt�nni, amit valahol valamilyen hatalom m�r elrendelt. Minden valamire ir�nyul� cselekedet�nk �rtelm�t veszti �s a c�ltalans�gba v�sz.

~Ha valaki �gy gondolja, lesz ahogy lesz, a szerencse kisz�m�thatatlan v�letleneken alapul, ugyanarra a k�vetkeztet�sre juthat: mi �rtelme lenne b�rmely er�fesz�t�snek, ha �gyis a v�letlen vagy a szerencse fogja eld�nteni a dolgok kimenetel�t.

~Sokan egy istens�gt�l (istent�l) v�rj�k a mindennapi megold�sokat. De tudhatja-e b�rmelyik�nk bizonyosan, hogy cselekedete el�ri-e c�lj�t, hogy az az istens�g �gy fog a dolgok felett d�nteni, hogy a sz�nd�kunk beteljes�l. Ha pedig nem tudhatjuk ezt, van-e m�g �rtelme gyakorolni, tanulni, fejl�dni, mikor �gyis egy t�l�nk f�ggetlen d�nt�s tesz majd pontot a folyamat v�g�re? Mint a szent �r�sokb�l tudjuk, ezek az isteni d�nt�sek egy �ltalunk megszem�lyes�tett isteni EG� pillanatnyi szesz�ly�n m�lhatnak.

Mindezekben az elk�pzel�sekben csup�n csak hihet�nk – ez�rt is nevezz�k �ket hit-nek. A karma a hit fogalm�t�l teljesen k�l�nb�z� jelent�ssel b�r: a bizonyoss�gon, a tapasztal�son alapul.

Buddha szerint egyetlen bizonyoss�g van az �let�nkben, az pedig a karma t�rv�nye. Minden m�s, a sors, a v�letlenek, az eleve elrendel�sek, az istens�gek – csak bizonytalan hitelvek, amelyek nem adhatnak szil�rd t�mpontot az �let�nkben

Karma a dzsainizmusban
Az egy�n legf�bb c�lja a dzsainizmusban is az, amelyet csak a sok �jj�sz�let�s sor�n tud el�rni, hogy megszabaduljon a rossz karm�t�l �s megval�s�tsa �nmag�t, felszabad�tva a lelket (dzs�va). Mivel a dzsaina karma a helytelen, f�k�nt er�szakos cselekedetek eredm�nye, el lehet ker�lni a karma �jabb �sszetev�it, ha tart�zkodunk az eff�le cselekedetekt�l. Az el�z� �letekben szerzett karm�t a nijara folyamata teheti semmiss� b�jt�l�ssel �s �nsanyargat�ssal, valamint a helyes cselekv�s, a helyes hit �s a helyes tud�s betart�s�val. B�r a korai dzsaina sz�vegek szerint b�rmely er�szakos cselekedet, m�g ha akaratlan is, vonzza a karmikus port, a mai dzsainizmus csak akkor tart valamely cselekedetet karmikusan negat�vnak, ha gondatlans�gb�l (pram�da) k�vetik el. A dzsaina laikus sz�m�ra az �let f�lk�sz�l�s az elj�vend� szerzetesi �letre.