|
A llekvndorls (ms szval reinkarnci) elssorban teozfiai s antropozfiai szellemi irnyzatokra jellemz antropolgiai nzet, amely szerint az ember (ms nzet szerint: ltalban az llnyek) lelke halluk utn bizonyos id elteltvel j emberi (ms nzet szerint: emberi vagy llati) testben ismtelten megszletik. Egyes keleti vallsok szerint az jjszletsek sorozata mindaddig folytatdik, amg az egyre tkletesebb letek sorn az egyn meg nem szabadul a karmjtl, s el nem ri a nirvna llapott.
Bizonyos termszeti npeknek is vannak a szakirodalomban reinkarnci nven emltett hiedelmeik (egyes eszkim s ausztrl bennszltt csoportok ), ezeknek sok olyan sajtossga lehet, amely a keleti vallsoktl eltr. Pldul (a reinkarnciban val hit meglttl vagy hinytl fggetlenl) a termszeti npek – igencsak vltozatos – hiedelemvilgnak nem felttlenl rsze az, hogy az egyni rdemnek kiemelt jelentsge lenne a halott tovbbi sorsnak alakulsban. Az egyes csoportok elkpzelsei nagy vltozatossgot mutathatnak, mg akkor is, ha rokon nyelvet beszlkre szortkozunk. Pldul mg a rz eszkimknl s a karibu eszkimknl reinkarnci jelleg elkpzelsekkel tallkozhatunk, addig ms eszkim csoportok szerint a hall utn egy msik vilgban folytatott lt kvetkezik. Az les szembelltst finomtja az, hogy sok eszkim kultrban az embernek tbb lelket tulajdontanak, ld. mg ketts llek kpzet.
Karma
Llek
Ketts llek
|
|
|